eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
mező időjárás napsütés felhő gabona
Nyitókép: Pixabay

Lehet nyomós oka, hogy az oroszok felrúgták a gabonaszállítási egyezményt

Deák András az InfoRádióban elmondta, Moszkvát még mindig nem engedi kereskedni a Nyugat, ráadásul aratás előtt kellhetnek az üres raktárkapacitások is.

Éjfélkor lejárt a határidő az orosz-ukrán gabonaegyezmény meghosszabbítására, Moszkva jelezte, hogy nem újítja meg a gabonaszállításra vonatkozó megállapodást.

Deák András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak a következményekről beszélt; szerinte nem lesznek olyan súlyosak, mint tavaly.

"Tavaly nagy árrobbanás történt a piacon a pánik miatt, ma már nincs meg ez a pszichikai állapot. Az orosz termés is nagyon erős lesz, tudják ellensúlyozni, a fekete-tengeri útvonal jelentősége tehát csökkent" - sorolta.

Az egyezmény tavaly nyáron török közvetítéssel jött létre, azóta kétszer megújították, noha Moszkva rendre fenyegetőzött. Hogy most miért váltották be, arról azt mondta,

  1. nem hajtották a nyugatiak végre az orosz feltételeket, "ebből lehet, hogy igaz valami", ugyanis még mindig nem lehetséges, hogy az oroszok szabadon kereskedjenek
  2. az oroszoknál rekordtermés várható, "helyet kell csinálni" az exportnak.

Deák András ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az oroszok visszatérnek a megállapodáshoz, ha a feltételek teljesülnek, nem történt tehát most visszafordíthatatlan dolog.

Arra reagálva, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, megpróbálják így is - biztosítás nélkül - megoldani a gabonaszállításokat, azt mondta, "jogilag igen", mert hogy nem az oroszok és az ukránok állapodtak meg, hanem az oroszok a törökökkel és az ENSZ főtitkárával, illetve az ukránok, plusz "az amerikaiak és az európaiak adtak szóbeli ígéreteket".

"Nagyon bonyolult struktúra, de

nincs benne egy olyan orosz-ukrán egyezség, amelyet fel lehetne rúgni.

Az a része működtethető, amit az ukránok letettek az ENSZ, illetve a törökök asztalára. Két kérdés marad:

  1. az oroszok támogatni fogják-e az exportinfrastruktúrát - kikötők, hajók -, illetve
  2. a nyugati cégek ilyen feltételek mellett is hajlandók-e eszközöket adni"

- folytatta.

A nemzetközi reakciókról szólva kiemelte, a nyugat elítéli az oroszokat ebben az ügyben, az ENSZ főtitkára pedig a harmadik világban lévő gabonaárak színvonalát félti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×