eur:
403.58
usd:
354.18
bux:
96750.54
2025. június 4. szerda Bulcsú
Nyitókép: Pixabay

Már nem EU-párti a cseh többség

A CTK cseh hírügynökség szerint legutóbb 2016-ban, a migránsválság alatt volt ilyen alacsony az EU támogatottsága Csehországban.

Visszaesett az Európai Unióba vetett bizalom Csehországban. Míg tavaly a csehek 58 százaléka volt bizalommal az EU iránt, addig idén tavasszal már csak 46 százalék – derült ki az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet országos felméréséből, amelynek eredményét kedden közölte a cseh sajtó.

Legutóbb 2016-ban volt ilyen alacsony az EU támogatottsága Csehországban, amely 2004 május elsejétől tagja az európai integrációs szervezetnek. A belépés utáni első évtizedben az EU bizalmi indexe a csehek körében 55 százalék körül mozgott, a legalacsonyabb 2016-ban volt. Akkor az európai gazdasági és migránsválság következtében csak a csehek 37 százaléka bízott az EU-ban.

A tavalyi évhez viszonyítva egyaránt 11 százalékkal csökkent a csehek NATO-ba és az ENSZ-be vetett bizalma is: 56 százalékra, illetve 52 százalékra.

A megkérdezett cseh állampolgárok 50 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem bízik az EU-ban, négy százalékuk pedig azt válaszolta, hogy nincs véleménye. A NATO és az ENSZ iránt a megkérdezettek 36 százaléka, illetve 37 százaléka nincs bizalommal.

A CVVM az uniós szervekbe és politikusokba vetett bizalmat is felmérte: itt jelenleg minden esetben a bizalmatlanság magasabb a bizalomnál. Az Európai Bizottságban a csehek 38 százaléka, az Európai Parlamentben pedig 36 százaléka bízik. Ursula von der Leyenre, az Európai bizottság elnökére a csehek 31 százaléka, Charles Michelre, az Európai Tanács elnökére 24 százalékuk, Josep Borellre, az EU külügyekért felelős biztosára pedig a cseh állampolgárok 23 százaléka tekint bizalommal.

A felmérést március közepétől május közepéig készítették a 15 év feletti cseh lakosok országos mintáján.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Keleti nyitás az oroszok megkerülésével: felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe egy új energiafolyosóval

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, de a hosszú távő szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének – mondta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Toldi Ottó szerint fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×