Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
A román parlament szavaz Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a miniszterelnök-jelöltségéről Bukarestben 2019. november 4-én. A törvényhozás szűk többséggel bizalmat szavazott a Klaus Iohannis államfő által felkért Orban kormányának. Orban hivatali elődje, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányfő október 10-én bukott meg a parlament bizalmi szavazásán.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: veszélyben a magyarok parlamenti képviselete Romániában

Az a veszély fenyegeti a romániai magyar közösséget, hogy önálló parlamenti képviselet nélkül maradhat, ha elfogadja a bukaresti törvényhozás azt a törvénymódosítást, amely úgy növelné meg a pártok parlamentbe jutási küszöbét, hogy az RMDSZ ne juthasson be a román parlamentbe.

Romániában a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőház elé, hogy a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelje a parlamenti bekerülési küszöböt a következő választáson. Ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, arányos parlamenti képviselet nélkül maradhatna a romániai magyarság – mondta el Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az InfoRádióban.

Az elemző szerint nincs semmi meglepő a két szatmár megyei képviselő által benyújtott törvényjavaslatban. A szociáldemokrata Radu Cristescu és a nemzeti liberális párti Adrian Cozma ugyanis közismerten magyarellenes képviselők.

"Nem először csinálnak valami hasonlót. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslatuk kifejezetten az RMDSZ ellen, az RMDSZ parlamentből való kiszorításáért született meg" – fogalmazott Pászkán Zsolt, hozzátéve, hogy a két román képviselő most nemcsak az ötszázalékos bejutási küszöböt emelné hétre a választásokon – miközben az RMDSZ hat százalékot szokott szerezni –, hanem az úgynevezett alternatív küszöböt is megszüntetné Romániában. Ezt majdnem két évtizeddel ezelőtt vezettek be a román jogrendbe annak érdekében, hogy egy szervezet vagy párt akkor is bejuthasson a parlamentbe, ha legalább négy megyében legalább húszszázalékos eredményt ér el. "Ez egy biztonsági védőháló volt arra az esetre, ha valamilyen demográfiai változás miatt a magyar képviselet kicsúszott volna a parlamentből" – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A szakértő beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat benyújtásához az azt megszövegező két képviselőnél többre volt szükség. A benyújthatósághoz leadott 16 aláírásból 15 volt nemzeti liberális párti és egy szociáldemokrata. Ebből egyértelműen az látszik, hogy a Nemzeti Liberális Párt az, amelyik leginkább hajlik már most – jóval a választási kampány előtt – arra, hogy kijátssza a sovén, magyarellenes kártyát. A szociáldemokraták viszont még akár koalícióra is léphetnek az RMDSZ-szel.

Azt nem lehet még tudni, hogy az RMDSZ-t ellehetetleníteni akaró törvényjavaslatot benyújtó két párt közül mikor, ki és kivel köt majd végül politikai alkut. "Egy kicsit mindenki kivár most, de ez még csak a vihar előtti csend" – mondta Pászkán Zsolt a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Magyar Péter érkezésével újjáélesztenék a régi, nagy szövetséget, de van egy komoly buktató

Magyar Péter érkezésével újjáélesztenék a régi, nagy szövetséget, de van egy komoly buktató

A Visegrádi Együttműködés az orosz–ukrán háború miatti belső ellentétek következtében gyakorlatilag tetszhalott állapotba került, ám Magyar Péter választási győzelmével új lendületet kaphat a szövetség. Az új magyar miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Varsóba vezet, jelezve a magyar–lengyel viszony helyreállításának szándékát, miközben Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfő is nyíltan szorgalmazza a V4 újjáélesztését. Orbán Anita külügyminiszter a visegrádi együttműködést az új, Európa-központú magyar külpolitika alappilléreként jelölte meg, ugyanakkor a Szlovákiával való kapcsolatok elmélyítését a Beneš-dekrétumok rendezéséhez kötötte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×