eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Olvadnak az RMDSZ nélküli kormánypártok

A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a - néppárti (EPP) tagsággal rendelkező - Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségének további csökkenését, illetve az ellenzéki pártok erősödését mutatja egy friss felmérés, amelyet szerdán ismertetett a bukaresti sajtó.

Az INSCOP közvéleménykutató júniusban rögzített adatsora szerint továbbra is a PSD kapná a legtöbb voksot, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást Romániában, de már csak a szavazatok 28,7 százalékára számíthat, a két évvel ezelőtti 30,2, illetve a kormányra lépése előtt (2021 októberében), még ellenzéki pártként mért 36,6 százalékos támogatottságához képest.

A 2020-as parlamenti választások óta folyamatosan kormányon lévő PNL népszerűségét most 18 százalékra mérték, ami

több mint nyolc százalékpontos csökkenést jelent

2021 júniusához képest (26,6 százalék).

A választások utáni jobbközép koalícióban a PNL-lel és az RMDSZ-szel együtt kormányt alakító, majd 2021 őszén ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idén fokozatosan erősödött, és a télen mért 9,3 százalékos mélypontról júniusig 12,7 százalékig emelkedett a támogatottsága, ez azonban még mindig elmarad a két évvel ezelőtti - még kormánypártként mért - 13,2 százaléktól.

Bár az eltelt két évben erősen hullámzó értékeket mutatott, a mindvégig ellenzékben lévő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összeségében jelentős erősödő tendenciát mutatott, és 20,1 százalékos támogatottságával jelenleg is a második legnépszerűbb pártnak számít a PSD után. Két évvel ezelőtt a többi parlamenti párt által szélsőségesnek bélyegzett AUR még 14,2 százalékon állt, miután 2020 decemberében sokakat az is meglepett, hogy a voksok 9 százalékát megszerezve parlamenti képviselethez jutott.

Az adatsort közösségi oldalán közlő Remus Stefureac INSCOP-igazgató úgy értékelte:

szoros küzdelemre lehet számítani a 2024-es választási évben.

A politológus szerint ebben a helyzetben "életbevágó", hogy a pártok felismerjék a választókat valóban foglalkoztató témákat, "felelősen, tisztességgel" kommunikáljanak, és minél kevesebb teret engedjenek a "féktelen populizmusnak".

Az utóbbi két év politikai tendenciáit elemző INSCOP-igazgató bejegyzésében nem ismertette a júniusi felmérésnek az RMDSZ támogatottságáról szóló adatait.

Romániában 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is rendeznek.

(A nyitóképen: Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×