Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Olvadnak az RMDSZ nélküli kormánypártok

A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a - néppárti (EPP) tagsággal rendelkező - Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségének további csökkenését, illetve az ellenzéki pártok erősödését mutatja egy friss felmérés, amelyet szerdán ismertetett a bukaresti sajtó.

Az INSCOP közvéleménykutató júniusban rögzített adatsora szerint továbbra is a PSD kapná a legtöbb voksot, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást Romániában, de már csak a szavazatok 28,7 százalékára számíthat, a két évvel ezelőtti 30,2, illetve a kormányra lépése előtt (2021 októberében), még ellenzéki pártként mért 36,6 százalékos támogatottságához képest.

A 2020-as parlamenti választások óta folyamatosan kormányon lévő PNL népszerűségét most 18 százalékra mérték, ami

több mint nyolc százalékpontos csökkenést jelent

2021 júniusához képest (26,6 százalék).

A választások utáni jobbközép koalícióban a PNL-lel és az RMDSZ-szel együtt kormányt alakító, majd 2021 őszén ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idén fokozatosan erősödött, és a télen mért 9,3 százalékos mélypontról júniusig 12,7 százalékig emelkedett a támogatottsága, ez azonban még mindig elmarad a két évvel ezelőtti - még kormánypártként mért - 13,2 százaléktól.

Bár az eltelt két évben erősen hullámzó értékeket mutatott, a mindvégig ellenzékben lévő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összeségében jelentős erősödő tendenciát mutatott, és 20,1 százalékos támogatottságával jelenleg is a második legnépszerűbb pártnak számít a PSD után. Két évvel ezelőtt a többi parlamenti párt által szélsőségesnek bélyegzett AUR még 14,2 százalékon állt, miután 2020 decemberében sokakat az is meglepett, hogy a voksok 9 százalékát megszerezve parlamenti képviselethez jutott.

Az adatsort közösségi oldalán közlő Remus Stefureac INSCOP-igazgató úgy értékelte:

szoros küzdelemre lehet számítani a 2024-es választási évben.

A politológus szerint ebben a helyzetben "életbevágó", hogy a pártok felismerjék a választókat valóban foglalkoztató témákat, "felelősen, tisztességgel" kommunikáljanak, és minél kevesebb teret engedjenek a "féktelen populizmusnak".

Az utóbbi két év politikai tendenciáit elemző INSCOP-igazgató bejegyzésében nem ismertette a júniusi felmérésnek az RMDSZ támogatottságáról szóló adatait.

Romániában 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is rendeznek.

(A nyitóképen: Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×