Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Olvadnak az RMDSZ nélküli kormánypártok

A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a - néppárti (EPP) tagsággal rendelkező - Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségének további csökkenését, illetve az ellenzéki pártok erősödését mutatja egy friss felmérés, amelyet szerdán ismertetett a bukaresti sajtó.

Az INSCOP közvéleménykutató júniusban rögzített adatsora szerint továbbra is a PSD kapná a legtöbb voksot, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást Romániában, de már csak a szavazatok 28,7 százalékára számíthat, a két évvel ezelőtti 30,2, illetve a kormányra lépése előtt (2021 októberében), még ellenzéki pártként mért 36,6 százalékos támogatottságához képest.

A 2020-as parlamenti választások óta folyamatosan kormányon lévő PNL népszerűségét most 18 százalékra mérték, ami

több mint nyolc százalékpontos csökkenést jelent

2021 júniusához képest (26,6 százalék).

A választások utáni jobbközép koalícióban a PNL-lel és az RMDSZ-szel együtt kormányt alakító, majd 2021 őszén ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idén fokozatosan erősödött, és a télen mért 9,3 százalékos mélypontról júniusig 12,7 százalékig emelkedett a támogatottsága, ez azonban még mindig elmarad a két évvel ezelőtti - még kormánypártként mért - 13,2 százaléktól.

Bár az eltelt két évben erősen hullámzó értékeket mutatott, a mindvégig ellenzékben lévő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összeségében jelentős erősödő tendenciát mutatott, és 20,1 százalékos támogatottságával jelenleg is a második legnépszerűbb pártnak számít a PSD után. Két évvel ezelőtt a többi parlamenti párt által szélsőségesnek bélyegzett AUR még 14,2 százalékon állt, miután 2020 decemberében sokakat az is meglepett, hogy a voksok 9 százalékát megszerezve parlamenti képviselethez jutott.

Az adatsort közösségi oldalán közlő Remus Stefureac INSCOP-igazgató úgy értékelte:

szoros küzdelemre lehet számítani a 2024-es választási évben.

A politológus szerint ebben a helyzetben "életbevágó", hogy a pártok felismerjék a választókat valóban foglalkoztató témákat, "felelősen, tisztességgel" kommunikáljanak, és minél kevesebb teret engedjenek a "féktelen populizmusnak".

Az utóbbi két év politikai tendenciáit elemző INSCOP-igazgató bejegyzésében nem ismertette a júniusi felmérésnek az RMDSZ támogatottságáról szóló adatait.

Romániában 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is rendeznek.

(A nyitóképen: Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×