Elbukott a Wagner csoport vezetőjének, Jevgenyíj Prigozsinnak a fegyveres lázadása, de azt, hogy ennek milyen következményei lesznek, még messze nem lehet tudni – mondta Kis-Benedek József.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint jelenleg nemcsak Prigozsin sorsa bizonytalan, hanem az egész Wagner csoport jövője is. A felelősségre vonásra és a teljes amnesztiára vonatkozó ellentétes állítások egyszerre hangzanak el azzal a Wagner csoporttal kapcsolatban, amely egy hadtestnyi erőt, 25-30 ezer embert jelent. A szakértő kiemelte, hogy egy olyan erőről van szó, amelyet "nem lehet csak egyszerűen leírni egyik percről a másikra", tekintve, hogy nemcsak Ukrajnában, hanem a világ több más részén is aktívan jelen van. A wagneres katonák ugyanakkor vélhetően nem örülnek a hivatalos orosz haderőbe való beolvasztásuknak, hiszen a Wagnernél magasabb fizetéseket kaphattak, mint az állami hadseregnél.

Kis-Benedek József úgy véli, hogy a helyzet összetettségét és a bukott puccs következményeinek bizonytalan mivoltát jól mutatja, hogy Vlagyimir Putyin és környezete a katonai lázadással kapcsolatos fontos kérdésekben szinte semmit sem mondott még. Így nem jelentette be Szergej Sojgu védelmi miniszter, illetve Valerij Geraszimov vezérkari főnök esetleges elmozdítását – amit Prigozsin elsők között követelt –, sőt, igazából még az is bizonytalan, hogy egyáltalán leváltanak-e valakit a legfelsőbb katonai vezetők közül.

"Lehet látni, hogy ezt a puccsot nem tegnap készítették elő, hanem már jó ideje voltak jelzések, hogy nem kapták meg azt a támogatást a hadsereg részéről, amit elvártak volna, sőt kifejezetten súlyos hibákat követett el a hadsereg vezetése" – emelte ki Kis-Benedek József.

A puccskísérletet a szakértő szerint most az ukránok igyekeznek kihasználni, már a hétvégén látszott, hogy ott próbáltak támadást előkészíteni, illetve indítani, ahonnan a Moszkvába induló Wagner-erőket kivonták a frontvonalból.

A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy a bizonytalan jövő mellett a katonai lázadásnak vannak olyan következményei, amelyek már most egyértelműen meghatározhatók. Ilyen például az, hogy

Prigozsin akciója érezhetően meggyengítő ütést mért az orosz elnök rendszerére.

Putyin mítosza veszteséget szenvedett el azáltal, hogy bizonyítást nyert: az orosz elnök háborús körülmények között nem tudott uralkodni a saját hadereje felett úgy, ahogy kellett volna.

Kiss Benedek József szerint az is fontos a wagneres katonai lázadással összefüggésben, hogy Prigozsin Moszkva felé tartó egységei úgy fordultak vissza, hogy nem kellett velük szemben bevetni az orosz főváros védelmét ellátó két hadosztályt. Prigozsint meggyőzésében szerinte jelentős szerepet játszott az, hogy végül is a Wagner-vezér Oroszországban nem rendelkezett olyan társadalmi támogatottsággal, amit eredetileg gondolt.

"Eredendően hiba volt Putyin részéről az, hogy hagyta a végletekig elmérgesedni a Wagner csoport és a hivatalos orosz hadsereg közötti vitát, most viszont az elnök újabb hibát követ el azzal, hogy késlekedik a Prigozsin lázadása utáni döntések meghozatalával" – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.