Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
317.2
bux:
130340.52
2026. február 10. kedd Elvira
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Ausztria határozott nemet mond – nincs több pénz az EU-nak

Elutasította az osztrák kancellár az Európai Bizottság elnökének azt a felhívását, hogy tagállamok mindenekelőtt Ukrajna tartós támogatása érdekében az elkövetkező években többet fizessenek be a különböző brüsszeli alapokba. Karl Nehammer úgy vélekedett, hogy az uniónak inkább a meglévő pénzkkel kellene jobban gazdálkodnia.

A kancellárhoz hasonlóan foglalt állást korábbban a magyar külügyminiszter is. Szijjártó Péter Szarajevóban kifogásolta, hogy Brüsszelben minden figyelem Kijevre irányul, minden pénzt Ukrajnának adnak, és felrótta a Balkán támogatásának elhanyagolását.

Ursula von der Leyen a hét elején azt javasolta, hogy az uniós tagállamok az újjáépítés céljából a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Közölte azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre.

A finanszírozást az EU külső határainak és unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel – jelentette ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU-nak többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Ebből kiindulva indítványozta a többéves költségvetési keret felülvizsgálatát és a pótlólagos befizetéseket.

Ursula von der Leyen felhívására reagált az ORF televíziónak adott interjújában az osztrák kancellár.

Karl Nehammer határozottan elutasította, hogy országa több pénzt fizessen be az unió "pénztárába".

A kancellár szerint a meglévő források felhasználásának prioritást kell élveznie, mielőtt újabb adófizetői pénzeket követelnének a tagállamoktól. Nehammer a rendelkezésre álló forrásokkal összefüggésben a kohéziós, valamint az újjáépítési alapot említette. Utalt továbbá az adminisztrációs költségekkel kapcsolatos megtakarítási lehetőségekre is.

A bizottság ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két alap forrásai már "lekötöttek", és a költségvetési időszak végéig azokhoz hozzá is lehet jutni. Ráadásul a pénzek felhasználása rendeletileg szabályozott, és ebből fakadóan elköltésük nem halasztható későbbre – hangzott Ursula von der Leyen érvelése.

Ezzel összefüggésben az ORF Nehammert idézve 480 milliárd eurót említett. A kancellár hangsúlyozta, hogy az uniónak mindenképp felül kell vizsgálnia a rendelkezésre álló források felhasználását.

"Jó lenne, ha a bizottság vázolná, miként kívánja átcsoportosítani a szóban forgó összegeket" – jelentette ki. "Ezt követően majd meglátjuk, hogy mindez valóban működik-e , illetve valóban a tagállamok legjobb érdekeit szolgálja - tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke összesen mintegy 66 milliárd eurós hozzájárulást kért a 27 tagállamtól

a 2027-ig előirányzott pénzügyi költségvetési kerethez. Az ORF adatai szerint Ausztria számára ez 1,6 milliárd euró jelentene. Az osztrák kormány pénzügyminisztere, Magnus Brunner még Nehammernél is keményebben utasította el ezt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×