eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Ausztria határozott nemet mond – nincs több pénz az EU-nak

Elutasította az osztrák kancellár az Európai Bizottság elnökének azt a felhívását, hogy tagállamok mindenekelőtt Ukrajna tartós támogatása érdekében az elkövetkező években többet fizessenek be a különböző brüsszeli alapokba. Karl Nehammer úgy vélekedett, hogy az uniónak inkább a meglévő pénzkkel kellene jobban gazdálkodnia.

A kancellárhoz hasonlóan foglalt állást korábbban a magyar külügyminiszter is. Szijjártó Péter Szarajevóban kifogásolta, hogy Brüsszelben minden figyelem Kijevre irányul, minden pénzt Ukrajnának adnak, és felrótta a Balkán támogatásának elhanyagolását.

Ursula von der Leyen a hét elején azt javasolta, hogy az uniós tagállamok az újjáépítés céljából a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Közölte azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre.

A finanszírozást az EU külső határainak és unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel – jelentette ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU-nak többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Ebből kiindulva indítványozta a többéves költségvetési keret felülvizsgálatát és a pótlólagos befizetéseket.

Ursula von der Leyen felhívására reagált az ORF televíziónak adott interjújában az osztrák kancellár.

Karl Nehammer határozottan elutasította, hogy országa több pénzt fizessen be az unió "pénztárába".

A kancellár szerint a meglévő források felhasználásának prioritást kell élveznie, mielőtt újabb adófizetői pénzeket követelnének a tagállamoktól. Nehammer a rendelkezésre álló forrásokkal összefüggésben a kohéziós, valamint az újjáépítési alapot említette. Utalt továbbá az adminisztrációs költségekkel kapcsolatos megtakarítási lehetőségekre is.

A bizottság ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két alap forrásai már "lekötöttek", és a költségvetési időszak végéig azokhoz hozzá is lehet jutni. Ráadásul a pénzek felhasználása rendeletileg szabályozott, és ebből fakadóan elköltésük nem halasztható későbbre – hangzott Ursula von der Leyen érvelése.

Ezzel összefüggésben az ORF Nehammert idézve 480 milliárd eurót említett. A kancellár hangsúlyozta, hogy az uniónak mindenképp felül kell vizsgálnia a rendelkezésre álló források felhasználását.

"Jó lenne, ha a bizottság vázolná, miként kívánja átcsoportosítani a szóban forgó összegeket" – jelentette ki. "Ezt követően majd meglátjuk, hogy mindez valóban működik-e , illetve valóban a tagállamok legjobb érdekeit szolgálja - tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke összesen mintegy 66 milliárd eurós hozzájárulást kért a 27 tagállamtól

a 2027-ig előirányzott pénzügyi költségvetési kerethez. Az ORF adatai szerint Ausztria számára ez 1,6 milliárd euró jelentene. Az osztrák kormány pénzügyminisztere, Magnus Brunner még Nehammernél is keményebben utasította el ezt.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×