A szociáldemokraták a még nem végleges eredmény szerint a szavazatok 29,5 százalékát szerezhették meg a Bréma városát és a hozzá tartozó északi-tengeri kikötővárost, Bremerhavent "egyesítő" tartományban, amelyben a kezdetektől, 1946-tól folyamatosan kormányoznak.
Az SPD csaknem 5 százalékponttal erősödött a legutóbbi, 2019-es választáson elért 24,9 százalékhoz képest. A növekvő támogatást mindenekelőtt Andreas Bovenschulte polgármester, a szociáldemokraták helyi vezetője kimagasló népszerűségének köszönheti.
A második helyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) végzett, várhatóan csaknem 26 százalékkal százalékkal, 1,2 százalékponttal gyengülve a 2019-es 26,7 százalékhoz képes. .A CDU 2019-ben ugyan a legtöbb szavazatot szerezte meg a tartományi rangú városban, de koalíciós partner híján ellenzékben maradt. A kormányt ismét a szociáldemokraták tudtak alakítani, a korábbi koalíciós társ Zöldek mellett a tőlük balra álló Die Linke (Baloldal) bevonásával.
A mostani, nem hivatalos végeredmény szerint szerint a választás legnagyobb vesztesei a Zöldek voltak, a párt a szavazatok 12,5 százalékát szerezhette meg, jelentősen visszaesve a négy évvel korábbi 17,4 százalék után. A liberális FDP szintén gyengült, de elérte a tartományi gyűlési képviselethez szükséges 5 százalékos küszöböt. Az Alternatíva Németországnak (AFD) brémai szervezete nem mérettette meg magát a választáson, mert belső viszályok miatt nem tudta teljesíteni az indulás feltételeit.
Aligha véletlen, hogy a tartományi választások esetében az elemzőket ezúttal is mindenekelőtt a szavazás országos üzenete foglalkoztatja.
A tavaly ősszel tartott alsó-szászországi választásokon a tartomány a szociáldemokraták fellegvára maradt. Idén februárban az önálló tartománynak számító Berlinben helycsere történt, és a kereszténydemokraták évtizedek óta először leszorították a dobogó legfelsőbb fokáról az addig regnáló szociáldemokratákat.
Az ARD televízió által megszólaltatott elemzők az eddigi tartományi eredményekből mindenekelőtt arra következtettek, hogy a tartományokat elsősorban nem az országos, hanem a helyi ügyek foglalkoztatják. A felmérések szerint Brémában mindenekelőtt az oktatással, valamint a biztonsággal összefüggő kérdések domináltak. A másik – ebből is fakadó – következtetés az, hogy a tartományi eredményekben kimagasló szerepe van a személyi tényezőnek.
Az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a brémai voksolók többsége bírálóan nyilatkozott az Olaf Scholz kancellár vezette országos kormánykoalíció tevékenységéről, de az SPD helyi győzelme elsősorban Andreas Bovenschulte rendkívüli népszerűségének volt köszönhető.
Katasztrofálisan szerepelt Brémában ugyanakkor a Zöldek Pártja. Miközben a párt helyi vezetője nem örvendett különösebb népszerűségnek, a felmérések arról tanúskodtak, hogy az országos koalíció második legerősebb pártja helyi viszonyok között egyre inkább veszít támogatottságából. Ennek oka pedig, hogy Brémában is egyre többen bírálják az alkancellár és gazdasági miniszter, Robert Habeck energiapolitikáját, különös tekintettel a nem fosszilis energiák használatát előtérbe helyező, de nagy költségekkel járó radikális fűtési tervekre.
Ez egyben arra is utal, hogy a klímavédelem ügye iránti lelkesedés hanyatlik, miközben az konkrétabbá és költésegesebbé válik. Egy tartományi felmérés arra utalt, hogy a válaszadók 81 százaléka szerint a gazdasági miniszter fűtési tervei túlságosan megterhelik az állampolgárokat.
A szociáldemokraták helyi győzelme ellenére "pofon" az országos koalíció számára a szabad demokrata FDP gyenge szereplése is. A liberális párt, amely az elmúlt hónapokban tartott tartományi választósokon sorozatos kudarcokat szenvedett, épp hogy csak bekerült brémai törvényhozásba.
Ilyen körülmények között az Olaf Scholz vezette szövetségi koalíció azzal vigasztalhatja magát, hogy a 2025 szeptemberéig tartó törvényhozási ciklus több mint második fele még hátra van, és addig javíthat teljesítményén.