eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje támogatói körében egy választási kampányrendezvényen Ankarában 2023. május 13-án, az elnökválasztás első fordulója előtti napon. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

"Felfokozott két hét jön" Törökországban - szakértő

Második fordulóra készülhet az ország, ahol bár a jelenlegi elnök pártja megnyerte a parlamenti választást, az elnökválasztást azonban az első körben nem. Csicsman László Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük.

Várhatóan második fordulóra lesz szükség a török választás első köre után, az éjszakai adatok szerint nem szerezte meg a győzelemhez szükséges 50 százalékot a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdogan, de a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu sem.

Csicsman László, a Széchenyi István Egyetem dékánja, egyetemi docens, Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban elmondta, a 85 százalékos részvételi arány rendkívül magasnak számít, lehet készülni a május 28-án esedékes második fordulóra, amellyel kapcsolatban most

a legfontosabb kérdés, mit javasol szavazóinak a harmadik helyen befutott jelölt,

aki épp Erdogan pártjából kilépve indult el a választáson, ennek ellenére még meg kell várni a bejelentést.

Vasárnap - mint a kutató felhívta a figyelmet - nemcsak elnök-, hanem egyfordulós parlamenti választást is tartottak, és a jelenlegi feldolgozottság alapján úgy tűnik, az Erdogan-párt AKP megnyerte a szavazatok többségét.

"Felfokozott két hét jön mindenképpen. Az elmúlt napokban is azt láttuk, hogy Erdogan egy rossz gazdasági helyzetben ígért rengeteget, fizetésemelést adott a közalkalmazottaknak és hasonló intézkedéseket tett. Nagyon nagy a tét. A témák változatlanok:

  1. a gazdaság helyzete, ami miatt az ellenzék Erdogant okolja - az infláció tavaly októberben rekordot döntött, havi szinten 84 százalékkal;
  2. Törökország prezidenciális rendszere, ugyanis Erdogan 2017-ben alkotmánymódosítás keretében parlamentáris rendszerről prezidenciálisra váltott, amit az ellenzék kritizál - utóbbi külpolitikailag inkább közelebb vinné az országot az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz"

- fejtette ki Csicsman László.

Figyelmeztetett, a közvélemény-kutatások a közelmúltban rendre az ellenzék győzelmét jósolták, de "ha az ember az esti órákban ránézett az eredményekre, azt látta kisebb feldolgozottságnál, hogy az elnökválasztás során második forduló sem lesz".

"Apró dolgokon múlhat a végeredmény, az sem biztos, hogy a harmadik helyezett szavait fogják követni a szavazói. És van egy bizonytalan réteg, amelyet lehet befolyásolni, ők több millióan vannak, illetve ugyanennyien vannak a szintén befolyásolhatóbbnak számító első választók is" - mutatott rá.

Este 6 órától a török elnökválasztásról beszélgetünk az InfoRádió Aréna című műsorában is, vendégünk Egeresi Zoltán Törökország-kutató lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×