eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje támogatói körében egy választási kampányrendezvényen Ankarában 2023. május 13-án, az elnökválasztás első fordulója előtti napon. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

"Felfokozott két hét jön" Törökországban - szakértő

Második fordulóra készülhet az ország, ahol bár a jelenlegi elnök pártja megnyerte a parlamenti választást, az elnökválasztást azonban az első körben nem. Csicsman László Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük.

Várhatóan második fordulóra lesz szükség a török választás első köre után, az éjszakai adatok szerint nem szerezte meg a győzelemhez szükséges 50 százalékot a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdogan, de a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu sem.

Csicsman László, a Széchenyi István Egyetem dékánja, egyetemi docens, Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban elmondta, a 85 százalékos részvételi arány rendkívül magasnak számít, lehet készülni a május 28-án esedékes második fordulóra, amellyel kapcsolatban most

a legfontosabb kérdés, mit javasol szavazóinak a harmadik helyen befutott jelölt,

aki épp Erdogan pártjából kilépve indult el a választáson, ennek ellenére még meg kell várni a bejelentést.

Vasárnap - mint a kutató felhívta a figyelmet - nemcsak elnök-, hanem egyfordulós parlamenti választást is tartottak, és a jelenlegi feldolgozottság alapján úgy tűnik, az Erdogan-párt AKP megnyerte a szavazatok többségét.

"Felfokozott két hét jön mindenképpen. Az elmúlt napokban is azt láttuk, hogy Erdogan egy rossz gazdasági helyzetben ígért rengeteget, fizetésemelést adott a közalkalmazottaknak és hasonló intézkedéseket tett. Nagyon nagy a tét. A témák változatlanok:

  1. a gazdaság helyzete, ami miatt az ellenzék Erdogant okolja - az infláció tavaly októberben rekordot döntött, havi szinten 84 százalékkal;
  2. Törökország prezidenciális rendszere, ugyanis Erdogan 2017-ben alkotmánymódosítás keretében parlamentáris rendszerről prezidenciálisra váltott, amit az ellenzék kritizál - utóbbi külpolitikailag inkább közelebb vinné az országot az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz"

- fejtette ki Csicsman László.

Figyelmeztetett, a közvélemény-kutatások a közelmúltban rendre az ellenzék győzelmét jósolták, de "ha az ember az esti órákban ránézett az eredményekre, azt látta kisebb feldolgozottságnál, hogy az elnökválasztás során második forduló sem lesz".

"Apró dolgokon múlhat a végeredmény, az sem biztos, hogy a harmadik helyezett szavait fogják követni a szavazói. És van egy bizonytalan réteg, amelyet lehet befolyásolni, ők több millióan vannak, illetve ugyanennyien vannak a szintén befolyásolhatóbbnak számító első választók is" - mutatott rá.

Este 6 órától a török elnökválasztásról beszélgetünk az InfoRádió Aréna című műsorában is, vendégünk Egeresi Zoltán Törökország-kutató lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×