Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltjének a támogatói egy választási kampányrendezvényen Bursában 2023. május 11-én, három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Rendkívül szoros a küzdelem a török elnökválasztásokon

A hivatalban lévő elnök vezet ugyan, de mivel nem tudta megszerezni a szavazatok több, mint felét, így lesz még egy második forduló is.

Az Aljazeera hírtelevízió szerint a szavazatok több mint kilencvenkilenc százalékának összeszámlálása után egyik jelölt sem tudott abszolút többséget elérni. A hivatalban lévő elnök Recep Tayyip Erdogan 49,37 százalékot szerzett, míg legnagyobb kihívója, az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu a szavazatok 44,99 százalékát tudta csak begyűjteni.

A harmadik jelöltre, a jobboldali konzervatív Sinan Oganra a választók 5,21 százaléka voksolt. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül a szavazatok több mint felét megszereznie, egy második fordulót is tartanak majd. Így Sinan Oganra támogatása döntő lehet.

Az Aljezeera megjegyzi, hogy mind a jelenlegi elnök, mind pedig baloldali kihívója maga mellé akarja majd állítani Oganrát, ám ez valószínűleg Erdogannak fog sikerülni, hiszen ideológiailag közelebb áll egymáshoz a két konzervatív politikus.

Mindenesetre Kemal Kilicdaroglu még nem adta fel a küzdelmet és hívei előtt kijelentette, hogyha az ország egy második fordulót akar, akkor ő készen áll az újabb megmérettetésre.

A törökországi elnökválasztás fejleményeivel foglalkozik az InforRádió Aréna című műsora is ma etse, 18:00-kor.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×