Infostart.hu
eur:
384.58
usd:
330.74
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltjének a támogatói egy választási kampányrendezvényen Bursában 2023. május 11-én, három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Rendkívül szoros a küzdelem a török elnökválasztásokon

A hivatalban lévő elnök vezet ugyan, de mivel nem tudta megszerezni a szavazatok több, mint felét, így lesz még egy második forduló is.

Az Aljazeera hírtelevízió szerint a szavazatok több mint kilencvenkilenc százalékának összeszámlálása után egyik jelölt sem tudott abszolút többséget elérni. A hivatalban lévő elnök Recep Tayyip Erdogan 49,37 százalékot szerzett, míg legnagyobb kihívója, az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu a szavazatok 44,99 százalékát tudta csak begyűjteni.

A harmadik jelöltre, a jobboldali konzervatív Sinan Oganra a választók 5,21 százaléka voksolt. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül a szavazatok több mint felét megszereznie, egy második fordulót is tartanak majd. Így Sinan Oganra támogatása döntő lehet.

Az Aljezeera megjegyzi, hogy mind a jelenlegi elnök, mind pedig baloldali kihívója maga mellé akarja majd állítani Oganrát, ám ez valószínűleg Erdogannak fog sikerülni, hiszen ideológiailag közelebb áll egymáshoz a két konzervatív politikus.

Mindenesetre Kemal Kilicdaroglu még nem adta fel a küzdelmet és hívei előtt kijelentette, hogyha az ország egy második fordulót akar, akkor ő készen áll az újabb megmérettetésre.

A törökországi elnökválasztás fejleményeivel foglalkozik az InforRádió Aréna című műsora is ma etse, 18:00-kor.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×