eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök a Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel folytatott plenáris tárgyalásán Moszkvában 2023. március 21-én, látogatásának második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Az orosz kormány sajtószolgálata/Dmitrij Asztahov

Salát Gergely: Kína egyértelműen próbálja Európát leválasztani az Egyesült Államokról

Érdemi megállapodások nélkül inkább kommunikációs céljai lehettek Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai telefonbeszélgetésének, amely az első volt az Ukrajna ellen indított tavaly februári orosz támadás óta.

Kína úgy próbálja feltüntetni magát egyrészt a saját közvéleménye, másrészt pedig a nemzetközi közösség előtt is, hogy olyan semleges, független nagyhatalom, amely mindent megtesz a béke érdekében. Már béketervet dolgozott ki, próbál közvetíteni a felek között. Miután Hszi Csin-ping kínai elnök többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon és személyesen is, már nagyon érett ez a beszélgetés Volodimir Zelenszkijjel, hiszen nagyon nehéz akkor fenntartani a semlegesség látszatát, ha az egyik féllel kommunikál Kína, a másikkal nem – magyarázta Salát Gergely sinológus.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint ezért a mostani telefonhívásnak valójában kommunikációs propaganda célja van, és nem fogja megváltoztatni a háború menetét, ahogy a kínaiak hozzáállását sem a háborúhoz.

A tárgyalás időzítése talán Emmanuel Macron francia elnöknek a kínai tárgyalásaihoz, illetve az utána adott nyilatkozataihoz köthető, a célpontja pedig – a kínai közvélemény és a világ közvéleménye mellett – az európai döntéshozók voltak a szakember szerint.

"Kína egyértelműen próbálja Európát leválasztani az Egyesült Államokról.

Amerika próbál egyfajta blokkot létrehozni Kínával szemben, amibe természetesen Európát is próbálja bevonni. Az Európai Unió vonakodik, és a kínaiak ezzel a gesztussal – hogy mégiscsak szóba álltak Zelenszkijjel és mondtak pár kedves szólt neki – valószínűleg az európaiaknak szerették volna üzenni, hogy ők nyitottak az európaiakat foglalkoztató legfontosabb problémával, az ukrajnai háborúval kapcsolatban gesztusokat tegyenek, közvetíteni próbáljanak, adott esetben talán még az oroszokra is nyomást gyakoroljanak. Macron elnöknek a pár héttel ezelőtt látogatása igazolta azt, hogy Európában vannak olyan hangok, amelyek nyitottak lennének a Kínával való kapcsolatok javítására, és most ezeket a hangokat próbálja megerősíteni Kína, hiszen Európa nagyon megosztott Kína kérdésében."

A kapcsolatfelvételt ugyan üdvözölte az Európai Bizottság és a Fehér Ház is, ám egyúttal jelezték azt is, hogy ez nem elég, és Kínának sokkal komolyabb lépéseket kellene tennie. Főleg a washingtoni reakció nem volt igazán pozitív Salát Gergely szerint.

"Atyáskodóan sugallták, hogy egy jó irányba tett lépés volt Kína részéről ez a telefonhívás, de azért még sokat kell mennie abba az irányba. Az európai reakció is inkább ilyen jellegű: jó, hogy beszélnek a kínaiak meg az ukránok, de ez nem elég, a kínaiaknak az oroszokra kéne hatniuk, hogy vonuljanak ki Ukrajnából. Ez nyilván a kínaiak nemigen fogják megtenni."

Arra a kérdésre, hogy Pekingnek állhat-e valamiféle üzleti, geopolitikai érdeke a mostani tárgyalás mögött, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa elmondta: a kínai vezetés nagyon nem szeretné, ha Európa valamiféle szankciókba kezdene Kína ellen is. Vagyis Peking miközben hallgatólagosan támogatja az oroszokat, közben próbál úgy tenni, mint ha az európai érvekre is nyitott lenne és közvetíteni szeretne.

"Alapvető érdeke Kínának, hogy Európa megmaradjon számára fontos üzleti partnernek.

Másrészt pedig a kínaiak azért sem fordulhatnak szembe teljesen nyíltan Ukrajnával, mert nem szeretnének a későbbi újjáépítésből kimaradni azért, mert ők Oroszországot támogatták. Mindemellett annyira beszorult már Kína a Hszi Csin-Ping–Putyin-találkozókkal Oroszország mellé, hogy ha ezt a gesztust nem teszik meg, akkor jó eséllyel további kínai cégek is felkerülhetnek az európai vagy nyugati szankciós listákra."

Mindeközben Moszkva nyilvánvalóan nem örül ennek a kínai–ukrán elnöki beszélgetésnek, hiszen ők szeretnének egy erőteljesebb elköteleződést Kína részéről, de nem nagyon van más választásuk, minthogy elfogadják. Salát Gergely szerint egy olyan telefonbeszélgetést, aminek valódi tartalma nem volt, ami nem tántorítja el az ukránokat az ellentámadástól, nem sarkallja a kínaiakat arra, hogy mégse vegyenek annyi orosz földgázt, Oroszország hajlamos lehet "benyelni".

"Itt jöhet számításba az, hogy a franciaországi kínai nagykövet kétségbe vonta posztszovjet államoknak a létét: elképzelhető, hogy az viszont egy Moszkva felé tett gesztus volt, és azzal próbálták a Zelenszkij-hívást kiegyensúlyozni Moszkva felé a kínaiak, de persze az is lehet, hogy ez a párizsi nagykövet tényleg csak a magánvéleményét mondta, ahogy az a külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint történt" – mondta Salát Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×