Önbizalomtól duzzadó, magabiztos képet mutatott hétvégi kongresszusán a legkisebb német koalíciós párt, a szabad demokrata FDP. A küldöttek óriási többséggel választották újra Christian Lindner pártelnököt, és állást foglaltak amellett, hogy a hárompárti koalícióban erősíteni kell a nagy hagyományokkal rendelkező, de immár kis párttá "degradálódott" liberálisok önálló arculatát.

Az önbizalom aligha tükrözte azt a képet, amely a felmérések szerint a közvélemény körében a pártról alakult ki. Az FDP rohamosan vesztett népszerűségéből, jóval nagyobb mértékben, mint a két koalíciós partner, a szociáldemokrata SPD és a mindenekelőtt a környezetvédelmet zászlajára tűző zöld párt.

Egy legutóbbi közvélemény-kutatás arról tanúskodott, hogy a válaszadók többsége a liberális pártot tette elsősorban felelőssé a kormánykoalíció támogatottságának rohamos csökkenéséért. Az FDP csúfosan szerepelt az elmúlt egy évben tartott tartományi választásokon, és sorra alulmaradt a zöldekkel, illetve a szociáldemokratákkal támadt koalíciós vitákban.

Noha az ellenzék legerősebb pártjával, a konzervatív CDU-val együtt foggal-körömmel harcolt az atomderűművek bezárása ellen, az erre vonatkozó végleges döntést képtelen volt megakadályozni. Állást foglalt ugyan a három, április 15-ig még működésben tartott atomerőmű 2024 végéig történő "életben tartása" mellett, de javaslatát a zöldekkel az élen a koalíciós partnerek elvetették. Hasonló sorsra jutott az az indítványa is, hogy az atomerőműveket a gázellátás biztonságának érdekében tartalék üzemmódba helyezzék.

De kudarcra ítéltetett az az erőfeszítése is, hogy megakadályozza az ugyancsak a zöld párt által kezdeményezett fűtési törvénytervezet kormányzati elfogadását. A törvény kimondja, hogy a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

A koalíció 2021 decemberében történt hivatalba lépésekor ezt 2025-re irányozta elő, a Zöldek azonban Robert Habeck gazdasági miniszterrel, egyben alkancellárral az élen egy évvel előbbre hozták. A szabad demokraták ezzel szemben azon az állásponton voltak, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás nem vezethet az emberek felelőtlen kizsákmányolásához. Christian Lindner pártelnök, aki egyben pénzügyminiszter is, kételyeit fejezte mindennek finanszírozásával kapcsolatban, és hangoztatta, hogy a kételyek eloszlatásához a Bundestag támogatását kéri.

A hétvégi kongresszusi határozatok a sorozatos kudarcokról szinte tudomást sem vett.

Azok mindenekelőtt azt a törekvést tükrözték, hogy a párt önálló arculatának erősítésére, elemzők megfogalmazása szerint "több FDP-re és kevesebb koalícióra" van szükség. Mindehhez ugyanakkor hozzátették azt is, hogy a szabad demokraták útkeresése aligha segíti az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció megtépázott renoméjának javulását.

Ami a leállított atomerőműveket illeti, a küldöttek a kongresszusi határozatban megerősítették, hogy a párt változatlanul a döntés ellen van. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a teljes bezárás helyett a a párt által korábban szorgalmazott tartalék üzemmódot részesítsék előnyben. Állást foglaltak amellett is, hogy ennek megfelelően halasszák el a három erőmű lebontásának megkezdését.

A Zöldek Pártjának egyik tekintélyes politikusa, a párt korábbi vezetője, Jürgen Trittin "jogsértéssel" vádolta a szabad demokratákat.

Hasonlóan elutasító határozatot fogadtak el a küldöttek a végső parlamenti elfogadás előtt álló fűtési törvénnyel kapcsolatban is.

A kongresszus 80 százalékos többséggel arról döntött, hogy sürgősségi határozatot terjesztenek a Bundestag elé, sürgetve a tervezett törvény módosítását. Az állásfoglalás nyíltan bírálta a zöldeket, hangoztatva, hogy törvénytervezetük teljes mértékben elhibázott környezetvédelmi és energiapolitikát tükröz.

Név szerint említették Robert Habecket is, azt állítva, hogy az általa javasolt törvénytervezet nem csupán gazdasági megközelítésből "őrültség", de nagyrészt műszakilag is megvalósíttathatatlan. Egy törvényt nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kell meghoznia – szögezték le a küldöttek.

Christian Lindner elnök – aki tíz éve áll az FDP élén – derűlátóan nyilatkozott a párt új stratégiájának remélt sikeréről. Hangsúlyozta, hogy

az FDP egy modern és nem baloldali Németország mellett van.

"Nem hagyhatjuk ugyanakkor, hogy mások elképzelései támogatóinak vagy elutasítóinak pártjaként definiáljanak bennünket" – fogalmazott. "Megvannak a saját jó elképzeléseink, amelyekért harcolni fogunk" – jelentette ki, utalva a sokat hangoztatott önálló arculatra.