Cikket közölt a The New York Times a NATO radikális átalakításáról. A lap szerint ez teljes erőbeodbással zajlik, a cél, hogy az észak-atlanti szövetség újra olyan erő legyen, mint a hidegháború idején volt, vagyis az elrettentő politika követése helyett azonnali reagálásra és katonai hadviselésre is képes tömbbé váljon.

Többen azt mondták a lapnak, hogy a szövetséget az utóbbi évtizedekben a hibernáltság jellemezte. Hogy mennyire van ez így az ukrajnai orosz invázió árnyékában, arról Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta,

változtatásra mindenképp szükség van.

"A szövetség létrehozása, 1949 óta nem változott az alapvető feladat, a kollektív védelem. Viszont a biztonsági környezet megváltozott. A hidegháborút – mondhatjuk – sikerrel zárta a NATO, utána pedig valóban egyfajta feladatkeresés jellemezte, volt, amikor válságkezelésre, volt, amikor a terrorizmus elleni fellépésre volt szükség, miközben megtartotta a kollektív védelmi feladatokat is" – magyarázta.

Aztán jött 2014, a Krím "elcsatolása" és Ukrajna orosz destabilizálása, ami minőségi változást kezdett hozni a szövetség életébe, visszakerült a kollektív védelem az első helyre, a 2022-es eszkaláció új szintre emelte a fejlesztést, a NATO pedig egy új haderőmodell kialakításáról döntött, ami nagymértékben emlékezteti a kutatót a hidegháborús forgatókönyvekre,

cél, hogy az európai hadszíntéren nagy létszámú haderővel lehessen védekező feladatokat végrehajtani.

A várható reformban három lépcsőben képzelik el az új haderőmodellben az erők rendelkezésre állását:

1. 10 nap alatt reagálni képes, 100 ezer fős haderő (európai erők katonáiból)
2. 10-30 napos időszakban 200 ezer fő bevethetőségét kell lehetővé tenni
3. 30-180 napon belül 500 ezer katona mozgósítása válna lehetővé.

De mennyibe kerül ez?

"2014 óta döntöttek arról a NATO-tagállamok, hogy a GDP 2 százalékához közelítik a katonai ráfordítást, ez jól halad, de még nem minden tagállam teljesíti, igaz, az orosz fellépés ezt nagy mértékben gyorsítja, és akár a 2,5-3 százalékról is beszélnek. A tagállamok közül néhány pedig jelentős mértékben, akár 20-30 százalékkal is növelte védelmi kiadásait. De ahhoz, hogy egy ilyen átalakítást végre lehessen hajtani,

10-15 éven át ilyen magas szinten kellene lennie a katonai ráfordításoknak"

– figyelmeztetett Csiki Varga Tamás.

Közben Európa hadműveleti terveinek integrálását az Egyesült Államok veheti át, erre reagálva azt mondta, a legfejlettebb katonai erőnek lehet ez a feladata, elsősorban a Baltikum védelmére zajlik a felkészülés már most, "ennek a kidolgozásában, a végrehajtásában, a logisztikai háttér biztosításában egyelőre az Egyesült Államok az, amely leginkább vezetni tudja ezt a folyamatot, a cél az, hogy a következő években ezt a feladatot a nagyobb európai államok át tudják venni".