Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
331.19
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A tagországok zászlai a NATO brüsszeli székháza előtt 2022. november 16-án. A tagországok nagykövetei rendkívüli ülésre gyűltek össze, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi Przewodów falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Az eset Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt történt.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Amerikai szárnyak alá kerül Európa védelmének megszervezése

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő arra számít, hogy a The New York Times hasábjain megjelent NATO-reformtervnek csak átmeneti eleme lesz az amerikai gyámság az öreg kontinens fölött, amit egyébként a jelen valóság indokol, de a feladatot átvehetik később az európai nagyok.

Cikket közölt a The New York Times a NATO radikális átalakításáról. A lap szerint ez teljes erőbeodbással zajlik, a cél, hogy az észak-atlanti szövetség újra olyan erő legyen, mint a hidegháború idején volt, vagyis az elrettentő politika követése helyett azonnali reagálásra és katonai hadviselésre is képes tömbbé váljon.

Többen azt mondták a lapnak, hogy a szövetséget az utóbbi évtizedekben a hibernáltság jellemezte. Hogy mennyire van ez így az ukrajnai orosz invázió árnyékában, arról Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta,

változtatásra mindenképp szükség van.

"A szövetség létrehozása, 1949 óta nem változott az alapvető feladat, a kollektív védelem. Viszont a biztonsági környezet megváltozott. A hidegháborút – mondhatjuk – sikerrel zárta a NATO, utána pedig valóban egyfajta feladatkeresés jellemezte, volt, amikor válságkezelésre, volt, amikor a terrorizmus elleni fellépésre volt szükség, miközben megtartotta a kollektív védelmi feladatokat is" – magyarázta.

Aztán jött 2014, a Krím "elcsatolása" és Ukrajna orosz destabilizálása, ami minőségi változást kezdett hozni a szövetség életébe, visszakerült a kollektív védelem az első helyre, a 2022-es eszkaláció új szintre emelte a fejlesztést, a NATO pedig egy új haderőmodell kialakításáról döntött, ami nagymértékben emlékezteti a kutatót a hidegháborús forgatókönyvekre,

cél, hogy az európai hadszíntéren nagy létszámú haderővel lehessen védekező feladatokat végrehajtani.

A várható reformban három lépcsőben képzelik el az új haderőmodellben az erők rendelkezésre állását:

  1. 10 nap alatt reagálni képes, 100 ezer fős haderő (európai erők katonáiból)
  2. 10-30 napos időszakban 200 ezer fő bevethetőségét kell lehetővé tenni
  3. 30-180 napon belül 500 ezer katona mozgósítása válna lehetővé.

De mennyibe kerül ez?

"2014 óta döntöttek arról a NATO-tagállamok, hogy a GDP 2 százalékához közelítik a katonai ráfordítást, ez jól halad, de még nem minden tagállam teljesíti, igaz, az orosz fellépés ezt nagy mértékben gyorsítja, és akár a 2,5-3 százalékról is beszélnek. A tagállamok közül néhány pedig jelentős mértékben, akár 20-30 százalékkal is növelte védelmi kiadásait. De ahhoz, hogy egy ilyen átalakítást végre lehessen hajtani,

10-15 éven át ilyen magas szinten kellene lennie a katonai ráfordításoknak"

– figyelmeztetett Csiki Varga Tamás.

Közben Európa hadműveleti terveinek integrálását az Egyesült Államok veheti át, erre reagálva azt mondta, a legfejlettebb katonai erőnek lehet ez a feladata, elsősorban a Baltikum védelmére zajlik a felkészülés már most, "ennek a kidolgozásában, a végrehajtásában, a logisztikai háttér biztosításában egyelőre az Egyesült Államok az, amely leginkább vezetni tudja ezt a folyamatot, a cél az, hogy a következő években ezt a feladatot a nagyobb európai államok át tudják venni".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Tovább esik az Nvidia, nyomás alatt a Nasdaq

Tovább esik az Nvidia, nyomás alatt a Nasdaq

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, az amerikai indexek eséssel zártak pénteken, ma napközben azonban már vegyes a kép. Míg a japán tőzsdén GDP-adat okozott mélyrepülést és esett a koreai részvénypiac is, a hongkongi piacon jó volt a hangulat, az európai indexek pedig kis mozgásokat mutatnak. Közben az amerikai tőzsdéket ismét az AI-részvények húzzák lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde jól kezdett, a délután folyamán azonban lefelé csorog a BUX, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×