eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a Németország oltóanyag-ellátásáról és a koronavírus-járvány elleni nemzeti oltási stratégiáról rendezett videokonferencia utáni sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Henning Schacht

Lázadás: tartományi hatáskörben működtetné az egyik német atomerőművet Markus Söder

Április 15-én bezárt a három még működő atomerőmű Németországban. Noha számos politikus és több tekintélyes gazdasági szervezet az energiaellátás nehézségeire hivatkozva ezzel nem értett egyet, a nukleáris energiáról való lemondást végül mindenki elfogadta. Még az egyik fő tiltakozó, a bajor miniszterelnök is, aki azonban máris meggondolt magát.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult, Németországot különösen sújtó energiaválság miatt az erőművek bezárását Olaf Scholz kancellár döntése alapján április 15-re halasztották. A Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, az Alsó-Szászországban működő Emsland és a a bajorországi Isar 2 erőmű ezzel bontásra ítéltetett.

A múlt hét végén a helyszínen búcsúzott az Isar 2 erőműtől Markus Söder bajor miniszterelnök. A kisebbik konzervatív ellenzéki párt, a CSU elnöke az erőmű bezárását óriási hibának, egyben bűnnek nevezte, és mindenekelőtt az atomenergiáról való lemondás élharcosát, a Zöldek Pártját vádolta a történtekért. Ennek ellenére az általa vezetett tartomány tiszteletben tartja a kormány döntését, és ennek megfelelően cselekszik – fogalmazott a CSU elnöke, aki azt is hozzátette, hogy az atomenergiáról való lemondás jelen pillanatban "visszafordíthatatlan".

Alig több mint huszonnégy órával később a bajor politikus azonban meggondolta magát. A Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva Söder a "visszafordíthatatlanságot" már egyetlen szóval sem említette, és hangsúlyozta, hogy az általa vezetett tartomány tovább kívánja működtetni az Isar 2-t.

A CSU elnöke felszólította a kormányt, hogy teremtsék meg az ehhez szükséges jogi feltételeket, ami biztosítaná egyben azt is, hogy

az erőmű tartományi hatáskörben, de egyben állami felelősséggel működhetne tovább.

A bajor kormányfő nyilatkozata nagy felháborodást keltett.

A parlamenti pártok a nagyobbik konzervatív párt, a CDU és a radikális jobboldali AfD kivételével élesen bírálták Södert, köztük az erőművek bezárását április 15-ig hevesen ellenző legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP is.

"Lehangoló, hogy egy tartományi miniszterelnök ennyire hanyagul figyelmen kívül hagyja az alkotmányos rendelkezéseket és a nukleáris biztonság kérdéseit" – hangoztatta a zöld párti szövetségi környezetvédelmi miniszter. Steffi Lehmke utalt arra, hogy az atomenergiával kapcsolatos minden felelősség a szövetségi kormányt terheli, ezért a tartományok csakis a központi kormány engedélyével ellenőrizhetik az erőműveket.

Ezért a reaktor esetleges újbóli működtetéséhez központi jóváhagyás kellene – hangoztatta a miniszter, aki a bajor kormányfő követelését – az idei bajor tartományi választásokra utalva – választáspolitikai manővernek minősítette.

Hasonlóan nyilatkozott az FDP alelnöke, Johannes Vogel is, aki szerint

Söder úgy váltogatja nézeteit, mint más az alsónadrágját.

A legnagyobb kormánypárt, az SPD parlamenti frakciójának vezető politikusa arra emlékeztetett, hogy a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után Söder azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha az Angela Merkel vezette akkori kormánykoalíció ragaszkodik az atomenergiához.

Egyedül a nagyobbik konzervatív párt, a CDU támogatta Söder kezdeményezését. Jens Spahn, a CDU parlamenti frakciójának alelnöke Twitter-üzenetében azt hangoztatta, hogy most pragmatikus megoldásokra van szükség.

Ha Bajorország hajlandó vállalni a politikai és technikai felelősséget az erőmű további működtetésért, a szövetségi kormánynak ezt lehetővé kell tennie – hangsúlyozta a politikus.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×