Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Újabb vihar a láthatáron: jön a teljes gáz- és olajfűtési tilalom Németországban

Robert Habeck becsempészett egy újabb szigorítást a törvénytervezetbe, a liberálisok felhorkantak.

Belpolitikai vihart kavart a zöld párti gazdasági miniszter és alkancellár március elején azzal a tervezetével, amely már 2024-től bevezetné a gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Derült égből villámcsapásként szivárgott ki Robert Habeck terve, hogy mindezzel nem várnak a koalíciós megállapodásban eredetileg előirányzott időpontig, azaz 2025-ig, hanem már egy évvel előbbre hozzák. A kedélyek azóta a beígért kormányzati ösztönzőknek köszönhetően némileg lecsillapodtak, egészen mostanáig.

A márciusi terv szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

A tiltakozások enyhítése érdekében a gazdasági miniszter jelentős állami támogatást helyezett kilátásba. Habeck szerint a fűtéssel kapcsolatos terveket nagyarányú szociálpolitikai támogató intézkedéseknek kell kísérniük, amíg a hőszivattyúk lényegesen drágábbak, mint a gázfűtés.

A miniszter leszögezte azt is, hogy a meglévő fűtési rendszereket a tervezet nem érinti, noha Németországban a fűtési rendszerek 75 százaléka még mindig földgázzal és olajjal működik. Ugyanakkor a klímavédelmi célokra utalva már már márciusban azt hangoztatta, hogy ez nem maradhat így, az ezzel kapcsolatos vitát most kell lefolytatni.

A Bild című lap információi szerint Habeck valójában már akkor dédelgette azt a tervet, hogy

2035-től elrendeljék a fosszilis alapú gázfűtés teljes tilalmát Németországban.

A kiszivárgott értesülés kapcsán a tilalom legfőbb ellenzőjének számító legkisebb koalíciós partner, szabad demokrata FDP azonnal tiltakozott. A liberális párt szerint a Zöldek egy olyan "rejtett záradékot" csempésztek be a fűtési törvénybe, amely a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereket a korábban közösen elhatározott 2045 helyett már 2035-től fokozatosan megszünteti.

A koalíciós pártok között kezdettől fogva vita volt a beépített gáz- és olajfűtési rendszerek betiltásának időzítéséről. Az első tervezet arról szólt, hogy a rendszerek üzemeltetésének betiltására azok "élettartamától" függően kerül majd sor. Az FDP ez ellen határozottan tiltakozott, és ennek nyomán a Zöldek "meghátráltak". Megállapodás született arról is, hogy legkésőbb 2044. december 31-ig engedélyezni kell a beépített fűtési rendszerek fosszilis tüzelőanyaggal történű működését. Ezt követően szivárgott ki az az értesülés, amely szerint

az alkancellár-gazdasági miniszter ezt tíz évvel kívánja előbbre hozni.

A Bild értesülése kapcsán az FDP ismét tiltakozott. A párt energiapolitikai szóvivője szerint Habeck "kusza szabályozás" mögé rejti a fűtéscsere kötelezettségét minden háztartásban 2035-ig. A szóvivő szerint ez milliárdos költségeket okozna mindazoknak, akik gázzal fűtenek.

"A megújuló energiákra való átállás nem vezethet az emberek felelőtlen kizsákmányolásához" – hangoztatta az FDP. A lap értesülését hivatalosan nem erősítették meg, így a többi között a legnagyobb koalíciós párt, az SPD sem foglalt állást. Az új gáz- és olajfűtési rendszerek beépítési tilalmának egy évvel történő előbbre hozatalát Olaf Scholz kancellár ugyanakkor közvetett támogatásáról biztosította.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×