Infostart.hu
eur:
384.21
usd:
328.63
bux:
0
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Újabb vihar a láthatáron: jön a teljes gáz- és olajfűtési tilalom Németországban

Robert Habeck becsempészett egy újabb szigorítást a törvénytervezetbe, a liberálisok felhorkantak.

Belpolitikai vihart kavart a zöld párti gazdasági miniszter és alkancellár március elején azzal a tervezetével, amely már 2024-től bevezetné a gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Derült égből villámcsapásként szivárgott ki Robert Habeck terve, hogy mindezzel nem várnak a koalíciós megállapodásban eredetileg előirányzott időpontig, azaz 2025-ig, hanem már egy évvel előbbre hozzák. A kedélyek azóta a beígért kormányzati ösztönzőknek köszönhetően némileg lecsillapodtak, egészen mostanáig.

A márciusi terv szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

A tiltakozások enyhítése érdekében a gazdasági miniszter jelentős állami támogatást helyezett kilátásba. Habeck szerint a fűtéssel kapcsolatos terveket nagyarányú szociálpolitikai támogató intézkedéseknek kell kísérniük, amíg a hőszivattyúk lényegesen drágábbak, mint a gázfűtés.

A miniszter leszögezte azt is, hogy a meglévő fűtési rendszereket a tervezet nem érinti, noha Németországban a fűtési rendszerek 75 százaléka még mindig földgázzal és olajjal működik. Ugyanakkor a klímavédelmi célokra utalva már már márciusban azt hangoztatta, hogy ez nem maradhat így, az ezzel kapcsolatos vitát most kell lefolytatni.

A Bild című lap információi szerint Habeck valójában már akkor dédelgette azt a tervet, hogy

2035-től elrendeljék a fosszilis alapú gázfűtés teljes tilalmát Németországban.

A kiszivárgott értesülés kapcsán a tilalom legfőbb ellenzőjének számító legkisebb koalíciós partner, szabad demokrata FDP azonnal tiltakozott. A liberális párt szerint a Zöldek egy olyan "rejtett záradékot" csempésztek be a fűtési törvénybe, amely a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereket a korábban közösen elhatározott 2045 helyett már 2035-től fokozatosan megszünteti.

A koalíciós pártok között kezdettől fogva vita volt a beépített gáz- és olajfűtési rendszerek betiltásának időzítéséről. Az első tervezet arról szólt, hogy a rendszerek üzemeltetésének betiltására azok "élettartamától" függően kerül majd sor. Az FDP ez ellen határozottan tiltakozott, és ennek nyomán a Zöldek "meghátráltak". Megállapodás született arról is, hogy legkésőbb 2044. december 31-ig engedélyezni kell a beépített fűtési rendszerek fosszilis tüzelőanyaggal történű működését. Ezt követően szivárgott ki az az értesülés, amely szerint

az alkancellár-gazdasági miniszter ezt tíz évvel kívánja előbbre hozni.

A Bild értesülése kapcsán az FDP ismét tiltakozott. A párt energiapolitikai szóvivője szerint Habeck "kusza szabályozás" mögé rejti a fűtéscsere kötelezettségét minden háztartásban 2035-ig. A szóvivő szerint ez milliárdos költségeket okozna mindazoknak, akik gázzal fűtenek.

"A megújuló energiákra való átállás nem vezethet az emberek felelőtlen kizsákmányolásához" – hangoztatta az FDP. A lap értesülését hivatalosan nem erősítették meg, így a többi között a legnagyobb koalíciós párt, az SPD sem foglalt állást. Az új gáz- és olajfűtési rendszerek beépítési tilalmának egy évvel történő előbbre hozatalát Olaf Scholz kancellár ugyanakkor közvetett támogatásáról biztosította.

Címlapról ajánljuk
Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett.

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×