eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
21 October 2021, Berlin: Olaf Scholz (3rd from left), SPD candidate for Chancellor and Federal Minister of Finance, talks with Robert Habeck (3rd from right), Federal Chairman of the Green Party, at the meeting venue for the coalition negotiations. The coalition negotiations between the SPD, FDP and Alliance 90/The Greens to form a government after the federal elections begin today. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images

Sokk a német fogyasztóknak: 2024-től betiltják a gáz- és az olajfűtés kiépítését

A zöld párti gazdasági miniszter, Robert Habeck már 2024-től be akarja tiltani az olaj- és gázfűtési rendszerek telepítését. A kormánykoalíció az átállást csak 2025-re és fokozatosan tervezte. a lakástulajdonosok szövetsége Olaf Scholz kancellár közbelépését kérte.

A Bild című lap értesülése szerint Robert Habeck minisztériuma az építésügyi minisztériummal karöltve már nagy erővel dolgozik a törvénytervezeten, egyelőre azonban semmi nem végleges. A kiszivárgott részletek szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőtestet lehet felszerelni, amelyek legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

Szakértők szerint ez egyenértékű a gáz- és olajfűtés de facto betiltásával, illetve azzal, hogy csak hőszivattyúk és biomasszakazánok telepítése, valamint távhő alkalmazása lehetséges.

A már beépített fűtőberendezések csak harminc évig működhetnek, 2045-től teljesen betiltják a fosszilis fűtés alkalmazását.

A tervek között szerepel az is, hogy 2025-től az új rendszereket úgynevezett intelligens mérővel is felszerelik, így azok messziről is leolvashatók.

Robert Habeck – aki egyben Oaf Scholz helyetteseként egyben alkancellár is – ugyanakkor elismerte, hogy ehhez nagyarányú állami támogatásokra van szükség. A szerényebb jövedelemmel rendelkezőket is segíteni kell abban, hogy lakásukat ennek megfelelően átalakítsák, egyebek között hőszivattyút építsenek be. A miniszter elismerte azt is, hogy a gázfűtés jóval olcsóbb. Szerinte ugyanakkor pénzügyi támogatással biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az emberek a különbözetet kifizethessék.

A hárompárti német kormány hivatalba lépése után kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra 65 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, legkésőbb 2045-ig pedig klímasemlegessé válik. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2045-ig teljes mértékben meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók alkalmazását az épületek fűtésében.

A kormány szerint a fűtési szektor energiaellátása azért is különösen fontos, mert az ország teljes energiaszükségletének több mint egyharmadát fordítják épületek fűtésére, illetve a melegvíz-szolgáltatásra. Mindezt megerősíti az a kényszer, hogy az ukrajnai orosz háború következményeként Németországnak a fosszilis energiaimporttól a lehető leggyorsabban függetlenednie kell.

Bírálta ugyanakkor Habeck tervezetét a kisebbik koalíciós partner, a szabad demokrata FDP. A párt lakáspolitikával foglalkozó szóvivője szerint a koalíciós pártok eredetileg abban állapodtak meg, hogy az átállás fokozatosan, a lehetőségekhez mérten történik. Daniel Frost szerint ami ezen túlmegy, arról nem volt szó, épp ezért nem is vehető komolyan.

A gazdasági minisztérium és Robert Habeck olykor fantáziál. Ezt azonban az FDP-vel nem lehet megtenni

– hangoztatta a szóvivő.

A német lakástulajdonosok szövetsége ugyancsak elutasította a kiszivárgott tervezetet. A szövetség elnöke szerint ilyen törvény csak a mesék világában létezik. A kormány ezeket a terveket megvétózhatja vagy módosíthatja, egyelőre semmi nincs kőbe vésve – hangoztatta a szövetség vezetője, aki egyidejűleg Olaf Scholz kancellár közbelépését sürgette.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×