eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Szélsőséges pártok foghatnak össze a Macron-kormány megbuktatására

A nyugdíjreform erővel történő átvitele és a korhatáremelést is magában foglaló változtatások miatt indult megmozdulások ugyanúgy terjedtek szét az országban, mint pár éve a sárgamellényes mozgalom tiltakozáshulláma. Hétfőn bizalmatlansági indítványokról szavaz a nemzetgyűlés, Emmanuel Macron változtatást tervezhet a kormányában.

Hétfő este szavaz a francia nemzetgyűlés arról a két bizalmatlansági indítványról, amit az ellenzéki pártok nyújtottak be a kormány ellen, miután kiderült: a nyugdíjreformot a parlament megkerülésével hirdeti ki Emmanuel Macron francia államfő. Közben az intézkedés miatt indult tüntetések már az egész országban zajlanak, sok helyen zavargássá fajultak.

A nyugdíjreform sok feszültséget felszínre hozott és országszerte tüntetéseket szerveznek - a tiltakozáshullám úgy terjedt szét az országban, ahogy 2018-ban a sárgamellényesek megmozdulásai megmozdították az ország lakosságát. A mostani akciókat jellemzően fiatalokból álló csoportok vesznek részt, amelyeknek nem a létszáma okoz problémát, hanem az, hogy stratégiai iparágakat próbálnak blokkolni - ismertette a történteket Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

"Például olajfinomítókat igyekszenek blokkolni, emiatt Franciaország déli részén a benzinkutak nagyjából 20 százaléka már nem tud megfelelő üzemanyagot szolgáltatni. Ez egy kétélű kard, mert a lakosság támogatja az akciókat, de egy idő után minden bizonnyal feszültségeket fognak okozni az országban."

Emmanuel Macron ellen két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a francia parlamentben, mert csak ezen a módon lehet elérni, hogy az intézkedését végrehajtsák. A mérleg nyelve a jobbközép Les Républicains (Köztársaságiak) párt lehet, amely kicsivel több mint 60 képviselővel rendelkezik a nemzetgyűlésben. A bizalmatlansági indítvány "működőképességéhez" legalább 287 képviselő támogatása szükséges, de a nemzetgyűlés nagyon megosztott.

"Úgy tűnik, a szélsőséges irányból érkező pártok hajlandóak lennének összeállni, hogy megbuktassák a kormányt. A nagy kérdés az, hogy az elítet jobbközép párt miként fog szavazni. Több képviselőjük bejelentette, hogy hajlandó aláírni a bizalmatlansági indítványt, de még nem tudni, mennyien lesznek. A párton belüli fő irányvonal ugyanis ellenzi, hogy a szélsőséges, elsősorban baloldali pártokkal bármiféle egyezségre jussanak és aláírják az indítványt" - mondta Fejérdy Gergely.

A francia nyugdíjrendszerről tudni kell, hogy elkerülhetetlen a reformja, ez közismert, és valamiféle módosítást az elmúlt 15-20 évben minden kormányzat megígért. Leginkább az jut el a nyilvánossághoz, hogy a korhatáron akarnak változtatni, ez most európai szinten is az egyik legalacsonyabb, de számos egyéb kérdés is van: nagyon sok, több mint 40 különböző nyugdíjszámolási forma létezik, számos különböző kivételezett csoport, vagyis a rendszer egyszerűsítése, egységesítése is fontos feladat lenne. A mostani rendszer költségvetésileg is fenntarthatatlan - nem feltétlen ma, de már néhány éven belül ellehetetlenül a nyugdíjrendszer ebben a formában.

Azt azonban, hogy a változtatást egy ilyen speciális módon nyújtsák be (költségvetési kérdéshez kapcsolták a nyugdíjreformot, mert a parlament megkerülését lehetővé tevő speciális szabályt csak így tudták kihasználni), azért választották, mert már előzetesen látszott, hogy a hagyományos úton nem lehet majd elfogadtatni a javaslatot, nem lesz elegendő támogatása. Emmanuel Macron elnök a hétvégén a szenátussal és a nemzetgyűléssel is írásban közölte, hogy nem kívánja visszavonni a törvényt, mindenképp átvinné - mondta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy Macron legitimitása meging-e a mostani események hatására, Fejérdy Gergely elmondta: az elnöknek ez az utolsó mandátuma, így inkább az a kérdés, hogy a kormány a helyén maradhat-e.

"Az a kérdés, hogy Macron számára előnyös-e, ha tovább erőlteti a jelenlegi kormányt, esetleg leváltja a miniszterelnökét vagy csak néhány kormánytagot - ez egyébként nagyon valószínű, hogy meg is fog történni. Macron számára inkább az a tét, hogy mennyire veszíti el a népszerűségét - ez jelenleg erőteljesen csökken, csak az elmúlt napokban 6 százalékot esett és így már 30 százalék alatt van. Ez azért szokatlan, mert eddig megtartotta az előző elnökökhöz képest mérten egész jó támogatottságát - kivéve persze a 2018-as sárgamellényes időszakot. Vagyis az lenne a célja, a későbbi karrierje szempontjából, hogy ne úgy zárja a mandátumát, hogy csak egy megtűrt elnök legyen, akit megválasztottak, de már mindenki azt várja, mikor távozik a posztjáról" - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

(A nyitóképen: a francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×