Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Szélsőséges pártok foghatnak össze a Macron-kormány megbuktatására

A nyugdíjreform erővel történő átvitele és a korhatáremelést is magában foglaló változtatások miatt indult megmozdulások ugyanúgy terjedtek szét az országban, mint pár éve a sárgamellényes mozgalom tiltakozáshulláma. Hétfőn bizalmatlansági indítványokról szavaz a nemzetgyűlés, Emmanuel Macron változtatást tervezhet a kormányában.

Hétfő este szavaz a francia nemzetgyűlés arról a két bizalmatlansági indítványról, amit az ellenzéki pártok nyújtottak be a kormány ellen, miután kiderült: a nyugdíjreformot a parlament megkerülésével hirdeti ki Emmanuel Macron francia államfő. Közben az intézkedés miatt indult tüntetések már az egész országban zajlanak, sok helyen zavargássá fajultak.

A nyugdíjreform sok feszültséget felszínre hozott és országszerte tüntetéseket szerveznek - a tiltakozáshullám úgy terjedt szét az országban, ahogy 2018-ban a sárgamellényesek megmozdulásai megmozdították az ország lakosságát. A mostani akciókat jellemzően fiatalokból álló csoportok vesznek részt, amelyeknek nem a létszáma okoz problémát, hanem az, hogy stratégiai iparágakat próbálnak blokkolni - ismertette a történteket Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

"Például olajfinomítókat igyekszenek blokkolni, emiatt Franciaország déli részén a benzinkutak nagyjából 20 százaléka már nem tud megfelelő üzemanyagot szolgáltatni. Ez egy kétélű kard, mert a lakosság támogatja az akciókat, de egy idő után minden bizonnyal feszültségeket fognak okozni az országban."

Emmanuel Macron ellen két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a francia parlamentben, mert csak ezen a módon lehet elérni, hogy az intézkedését végrehajtsák. A mérleg nyelve a jobbközép Les Républicains (Köztársaságiak) párt lehet, amely kicsivel több mint 60 képviselővel rendelkezik a nemzetgyűlésben. A bizalmatlansági indítvány "működőképességéhez" legalább 287 képviselő támogatása szükséges, de a nemzetgyűlés nagyon megosztott.

"Úgy tűnik, a szélsőséges irányból érkező pártok hajlandóak lennének összeállni, hogy megbuktassák a kormányt. A nagy kérdés az, hogy az elítet jobbközép párt miként fog szavazni. Több képviselőjük bejelentette, hogy hajlandó aláírni a bizalmatlansági indítványt, de még nem tudni, mennyien lesznek. A párton belüli fő irányvonal ugyanis ellenzi, hogy a szélsőséges, elsősorban baloldali pártokkal bármiféle egyezségre jussanak és aláírják az indítványt" - mondta Fejérdy Gergely.

A francia nyugdíjrendszerről tudni kell, hogy elkerülhetetlen a reformja, ez közismert, és valamiféle módosítást az elmúlt 15-20 évben minden kormányzat megígért. Leginkább az jut el a nyilvánossághoz, hogy a korhatáron akarnak változtatni, ez most európai szinten is az egyik legalacsonyabb, de számos egyéb kérdés is van: nagyon sok, több mint 40 különböző nyugdíjszámolási forma létezik, számos különböző kivételezett csoport, vagyis a rendszer egyszerűsítése, egységesítése is fontos feladat lenne. A mostani rendszer költségvetésileg is fenntarthatatlan - nem feltétlen ma, de már néhány éven belül ellehetetlenül a nyugdíjrendszer ebben a formában.

Azt azonban, hogy a változtatást egy ilyen speciális módon nyújtsák be (költségvetési kérdéshez kapcsolták a nyugdíjreformot, mert a parlament megkerülését lehetővé tevő speciális szabályt csak így tudták kihasználni), azért választották, mert már előzetesen látszott, hogy a hagyományos úton nem lehet majd elfogadtatni a javaslatot, nem lesz elegendő támogatása. Emmanuel Macron elnök a hétvégén a szenátussal és a nemzetgyűléssel is írásban közölte, hogy nem kívánja visszavonni a törvényt, mindenképp átvinné - mondta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy Macron legitimitása meging-e a mostani események hatására, Fejérdy Gergely elmondta: az elnöknek ez az utolsó mandátuma, így inkább az a kérdés, hogy a kormány a helyén maradhat-e.

"Az a kérdés, hogy Macron számára előnyös-e, ha tovább erőlteti a jelenlegi kormányt, esetleg leváltja a miniszterelnökét vagy csak néhány kormánytagot - ez egyébként nagyon valószínű, hogy meg is fog történni. Macron számára inkább az a tét, hogy mennyire veszíti el a népszerűségét - ez jelenleg erőteljesen csökken, csak az elmúlt napokban 6 százalékot esett és így már 30 százalék alatt van. Ez azért szokatlan, mert eddig megtartotta az előző elnökökhöz képest mérten egész jó támogatottságát - kivéve persze a 2018-as sárgamellényes időszakot. Vagyis az lenne a célja, a későbbi karrierje szempontjából, hogy ne úgy zárja a mandátumát, hogy csak egy megtűrt elnök legyen, akit megválasztottak, de már mindenki azt várja, mikor távozik a posztjáról" - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

(A nyitóképen: a francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×