eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Elisabeth Borne francia miniszterelnök beszél a nemzetgyűlés, a parlamenti alsóház ülésén Párizsban 2023. március 16-án. Borne bejelentette az alkotmány 49.3 cikkének alkalmazását a többek között a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését tartalmazó törvénytervezet esetében. Eszerint a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki az erősen vitatott nyugdíjreform törvényét.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Szakértő: a francia nyugdíjreform komoly következményekkel járhat

A francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség az elfogadásához. A hírre kisebb tömeg gyűlt össze Párizs központjában, több mint kétszáz embert – rongálás miatt – őrizetbe vettek a rendőrök. A részletekről Fejérdy Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Miután a nemzetgyűlésben nem volt többség Emmanuel Macron törvénytervezetének elfogadásához, a francia államfő – köszönhetően az alkotmány 49.3-as paragrafusának – parlamenti szavazás nélkül hirdette ki vitatott nyugdíjreformját, ami a korhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.

Fejérdy Gergely az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a francia kormánynak nincs abszolút többsége, így olykor kénytelen az ellenzékre támaszkodni, amire ezúttal nem számíthatott.

A reform bevezetése abban az esetben

megakadályozható, ha 24 órán belül sikerül elmozdítani a kormányt, azon belül is elsősorban a miniszterelnököt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: úgy fest, az ellenzéki pártok mindegyike tervez bizalmatlansági indítványt benyújtani, ami azért is érdekes, mert abban is megegyeztek, "legalábbis megegyezni látszanak", hogy egymás indítványait is támogassák. Fejérdy Gergely úgy fogalmazott, megvan a bizonyos fokú esélye a kormány elmozdításának, bár a republikánus párt (Köztársaságiak) nagyon megosztott a kérdésben, ezért ők lehetnek a mérleg nyelve, hogy elegendő pozitív szavazatot kap egy esetleges bizalmatlansági indítvány, vagy sem.

A szakértő elmondása szerint Franciaországban évtizedek óta ellenállásba ütközik a nyugdíjreform;

a franciák nem nagyon szeretnek a különböző szociális jellegű törvénykezésben negatív módosítást látni,

így aztán a múltban is óriási felháborodások követték a legapróbb módosításokat is. Momentán a francia társadalom mintegy 78 százaléka utasítja el a tervezetet, ami komoly fejfájást okoz a kormányzatnak, hiszen emiatt rendkívül meggyengült – magyarázta.

Fejérdy Gergely azt is megjegyezte, hogy a reform az életkor megemelése mellett egyéb törekvésekkel is bír, elsősorban a költségvetés rendbetételét célozva, ezért a kabinet voltaképp kényszerhelyzetben is van.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint nem valószínű, hogy a bizalmatlansági indítvány végül át fog menni, de ha mégis, az bizonyosan a kormány változásához fog vezetni. Hozzátette: amennyiben viszonylag gyorsan tud reagálni a francia parlament, lehetőség van az úgynevezett megosztott kezdeményezésű referendumra, ami 185 képviselő kíván, és ha ezt jóváhagyja az alkotmánybíróság, elvileg népszavazást is lehet kiírni a nyugdíjreformról. Bár erre még nem volt példa Franciaországban, nem kizárt, hogy egy ilyen úton megy tovább a törvénytervezet kérdése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×