Infostart.hu
eur:
372.89
usd:
340.22
bux:
140085.6
2026. november 20. péntek Jolán
Elisabeth Borne francia miniszterelnök beszél a nemzetgyűlés, a parlamenti alsóház ülésén Párizsban 2023. március 16-án. Borne bejelentette az alkotmány 49.3 cikkének alkalmazását a többek között a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését tartalmazó törvénytervezet esetében. Eszerint a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki az erősen vitatott nyugdíjreform törvényét.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Szakértő: a francia nyugdíjreform komoly következményekkel járhat

A francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség az elfogadásához. A hírre kisebb tömeg gyűlt össze Párizs központjában, több mint kétszáz embert – rongálás miatt – őrizetbe vettek a rendőrök. A részletekről Fejérdy Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Miután a nemzetgyűlésben nem volt többség Emmanuel Macron törvénytervezetének elfogadásához, a francia államfő – köszönhetően az alkotmány 49.3-as paragrafusának – parlamenti szavazás nélkül hirdette ki vitatott nyugdíjreformját, ami a korhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.

Fejérdy Gergely az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a francia kormánynak nincs abszolút többsége, így olykor kénytelen az ellenzékre támaszkodni, amire ezúttal nem számíthatott.

A reform bevezetése abban az esetben

megakadályozható, ha 24 órán belül sikerül elmozdítani a kormányt, azon belül is elsősorban a miniszterelnököt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: úgy fest, az ellenzéki pártok mindegyike tervez bizalmatlansági indítványt benyújtani, ami azért is érdekes, mert abban is megegyeztek, "legalábbis megegyezni látszanak", hogy egymás indítványait is támogassák. Fejérdy Gergely úgy fogalmazott, megvan a bizonyos fokú esélye a kormány elmozdításának, bár a republikánus párt (Köztársaságiak) nagyon megosztott a kérdésben, ezért ők lehetnek a mérleg nyelve, hogy elegendő pozitív szavazatot kap egy esetleges bizalmatlansági indítvány, vagy sem.

A szakértő elmondása szerint Franciaországban évtizedek óta ellenállásba ütközik a nyugdíjreform;

a franciák nem nagyon szeretnek a különböző szociális jellegű törvénykezésben negatív módosítást látni,

így aztán a múltban is óriási felháborodások követték a legapróbb módosításokat is. Momentán a francia társadalom mintegy 78 százaléka utasítja el a tervezetet, ami komoly fejfájást okoz a kormányzatnak, hiszen emiatt rendkívül meggyengült – magyarázta.

Fejérdy Gergely azt is megjegyezte, hogy a reform az életkor megemelése mellett egyéb törekvésekkel is bír, elsősorban a költségvetés rendbetételét célozva, ezért a kabinet voltaképp kényszerhelyzetben is van.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint nem valószínű, hogy a bizalmatlansági indítvány végül át fog menni, de ha mégis, az bizonyosan a kormány változásához fog vezetni. Hozzátette: amennyiben viszonylag gyorsan tud reagálni a francia parlament, lehetőség van az úgynevezett megosztott kezdeményezésű referendumra, ami 185 képviselő kíván, és ha ezt jóváhagyja az alkotmánybíróság, elvileg népszavazást is lehet kiírni a nyugdíjreformról. Bár erre még nem volt példa Franciaországban, nem kizárt, hogy egy ilyen úton megy tovább a törvénytervezet kérdése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×