Az energiaválság sok vitapontot felszínre hozott a német koalíciós kormányban. Kiss J. László az elejétől indult: szerinte furcsa koalíció jött létre, olyan hárompárti koalíció, amely a német belpolitikában ez idáig nem volt túlzottan ismert, még ha tartományi szinten ilyen elő is fordult.

„Három olyan párt lépett koalícióra, amelyek közül az egyik, az FDP teljesen más ideológiai vércsoporthoz tartozik. Gondoljunk arra, hogy az FDP az adóemelések ellen van és minél kisebb állam mellett tör időről időre lándzsát. Egy válsághelyzetben az állam szerepe növekszik. Ez a koalíció már kiindulásánál is kísérlet, törékeny dolog volt, és törésvonalak jelentek meg a válság alatt. Hozzá kell tenni, hogy sok válság van egyidejűleg, energiaválság, háború, Covid.

Ezek a válságok egymást erősítik, tehát negatív egymást erősítő szinergia alakul ki. Ez nyilvánvalóan jobban próbára tesz egy ilyen törékeny koalíciót”

– mondta Kiss J. László.

Hozzátette, hogy azt a koalíciós szerződést, amelyben 2021-ben megállapodtak, a kialakult válságok megkérdőjelezték.

„Új prioritások, új agenda, új tennivaló van, és ez törésvonalakkal jár együtt. Két példát szeretnék kiragadni az ellentétek közül.

• Az egyik, ami meglehetősen ismert az energiapolitikában, hogy mi legyen a sorsa a 17 német atomerőműnek. Ezeknek a leállításáról döntés született, emlékszünk 2011-re, amikor a fukusimai tragédia nyomán a német kormánypárt, a CDU és Angela Merkel a menetrendet megváltoztatta, miszerint nem a harmincas években, hanem már 2022-ben ezeket az atomerőműveket bezárják.
• A másik, hogy nagy transzformáció van Németországban, ennek a három pártnak az a feladata, hogy egy ipari forradalmat vezényeljen le fölülről lefelé. Ez az ipari forradalom a klímasemleges német ipar megteremtése, a digitális forradalom. Ezt a folyamatot úgy kell vezényelni, hogy a német ipar továbbra is versenyképes legyen, a német termelési telephely, Németország továbbra is attraktív, vonzó legyen a külföldi befektetők számára, és az átalakulás költségeit úgy osszák el, hogy a politikai stabilitás, a szociális biztonság megmaradjon. Ez nagyon összetett feladat”

– fejtette ki a a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Az ellenzék fő erejére, a CDU-ra áttérve Kiss J. László úgy fogalmazott, hogy a Bundestagban megtalálta az ellenzéki szerepét.

„Friedrich Merz, a párt elnöke vitatkozik a külügyminiszter asszonnyal, a zöld Annalena Baerbockkal, aki feminista külpolitikáról beszél, ami alatt azt érti, hogy a fejlesztéspolitikában és a külpolitikában több szerepet játszanak a nők mint célcsoport is, és erre több pénz kell. Erre Merz hozzászól a Bundestagban, hogy »tőlem, miniszter asszony, csinálhat feminista külpolitikát, de a Bundeswehrtől ne vegyék el a százmilliárdot, amit a különleges alapba a költségvetésen kívül hoztak létre«. Bár »hibákat« is elkövetett Merz, például az ukrán menekültekre azt mondta, hogy ez szociálturizmus, hiszen ha Németországba mennek és nem csinálnak semmit, akkor az összes támogatást megkapják, ezt Bürgergeldnek mondják, amiért nem kell dolgozni, Lengyelországban azért a kevésért is dolgozni kell. Időnként odajönnek, időnként visszamennek, ez rögtön a kritika fénykévéjébe került, és mondták, hogy Merz lényegében az AfD populista nyelvezetét használja. Bocsánatot kért a Merz a szóhasználatáért” – mondta Kiss J. László.

A CDU irányával kapcsolatban azt mondta,

Angela Merkel idejében az volt a baj, hogy túlságosan balra tolódott középről,

a szociális kérdést teljesen a szociáldemokraták sajátították ki. Szerinte ezen a téren döntő időszak jön. A párt tavaly elfogadott egy alapértékchartát – mondta.

„Nagyon érdekes, hogy kereszténynek, konzervatívnak és szociálisnak mondják magukat, ahol a személy számít, a perszonalitásnak nagyon nagy szerepe van, és a szubszidiaritás, tehát lényegében a föderalizmus elve meghatározó, tehát mindent azon a szinten kell megoldani, ahol a legjobb, leghatékonyabb eszközök vannak. A C betű, a keresztény a CDU-ban nem azt jelenti, hogy a CDU az egyház karjának meghosszabbítása, hanem hogy a szociális katolikus tan elemei mint a szubszidiaritás, a perszonalitás, továbbá még a fenntarthatóságot is ide vehetjük, ezek gyakorlatilag ma is hatnak, és a keresztény emberkép. Most folyik az alapelvprogram kialakítása, miután az alapértékprogramot elfogadták. Ezzel vonulnak majd a jövő évi európai parlamenti választásokba” – mondta a szakértő.

Úgy látja, a tartományi választásokon a Saar-vidéktől eltekintve tulajdonképpen jól szerepelt a párt, de például Alsó-Szászországban nem sikerült a szociáldemokratákat leváltani, ezért "a mérleg nem egyértelmű.” A fő kérdés Kiss J. László szerint az, hogy milyen irányba indulnak: újra jobbra mennek és jobbközép párt lesznek, vagy a merkeli pályán maradnak.

(Nyitóképünkön Olaf Scholz német kancellár ismerteti a brüsszeli csúcson képviselendő német álláspontot a Bundestag berlini üléstermében 2022. december 14-én.)