eur:
401.93
usd:
371.43
bux:
90496.51
2025. március 31. hétfő Árpád
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ez a török időpont a NATO-bővítésre is hatással lehet

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.

Erdogan azt követően beszélt erről az elnöki palotában, hogy aláírta az erre vonatkozó dokumentumot. A döntés szombaton jelenik meg a hivatalos közlönyben.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a választási időszak a február 6-i földrengések okozta sebek begyógyítására, valamint a gazdasági és társadalmi károk jóvátételére összpontosít majd. Ehhez, továbbá a termelés és a foglalkoztatás növeléséhez elengedhetetlen, hogy az ország maga mögött hagyja a választásokat - tette hozzá nyomatékosítva.

Erdogan a beszédében azt is leszögezte, hogy a választási kampányban megtiltják a zene használatát.

Az idei választásokra hat ellenzéki párt fogott össze Erdogan leváltása, illetve a 2018-ban bevezetett végrehajtó elnöki rendszer előtti parlamentáris berendezkedés visszaállítása érdekében. Az ellenzéki pártszövetség március 6-án a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg elnökjelöltként.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, amelyek csak Törökországban több mint 47 ezer ember életét oltották ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége. Az alkotmány szerint választásokat elhalasztani azonban csak háború esetén volna lehetséges. Erdogan már a szerencsétlenséget megelőzően is május 14-ét javasolta a választások időpontjaként.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×