Infostart.hu
eur:
379.61
usd:
321.74
bux:
132912.19
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) a földrengés miatt otthonuk elhagyására kényszerült emberek számára felállított sátorvárosban tesz látogatást a délkelet-törökországi Adiyamanban 2023. február 10-én. A négy nappal korábban bekövetkezett 7,8-as erősségű földrengésnek és az utórengéseknek a legfrissebb adatok szerint eddig több mint 20 ezer halálos áldozata és 75 ezer sérültje van Törökország délkeleti és Szíria északi részében.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája/Murat Cetinmuhurdar

Egeresi Zoltán: rég nem látott esély előtt Erdogan ellenzéke

Az elmúlt 10-15 évben nem volt akkora esélye az ellenzéknek legyőzni Recep Tayyip Erdogan elnököt, mint a májusi választásokon, ahol az ellenzék közös jelöltet állít – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. Egeresi Zoltán szerint nem kizárt, hogy a kurdok részvételén, illetve távolmaradásán dőlhet el a küzdelem.

Törökország lakossága fel van ugyan készülve a földrengésekre, az egy hónappal ezelőtti természeti katasztrófa erőssége és kiterjedtsége azonban mindenkit váratlanul ért. A veszteség tetemes, miután legalább 150 ezer épület omlott össze vagy rongálódott meg komoly mértékben, és az eddigi felmérések alapján további több tízezret kell lerombolni – mondta Egeresi Zoltán. Az ENSZ becslése alapján a károk mértéke a 100 milliárd dollárt is meghaladhatja.

Az első egy-két hét óriási mentési hajrája után most a romok eltakarítása zajlik, amit az újjáépítés fog követni. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatójának elmondása szerint a helyi médiát értelemszerűen a mentés, az eltakarítás és a helyreállítás kérdése uralja, így

a közelgő elnök- és parlamenti választás miatt a török vezetés látványos sikereket akar elérni.

Egeresi Zoltán nem biztos abban, hogy a jelenlegi törökországi médiahelyzetben a földrengés okozta veszteségeket egyértelműen az államfő kontójára fogják írni, és hogy a szavazótábora olyan mértékben kiábrándulna Recep Tayyip Erdoganbó, hogy az a pozícióját komolyan megingassa. Ebben a helyzetben azonban az ellenzéki erők sem a kormányzatot bírálják, hiszen a választók a katasztrófa után teljes összefogást várnak.

Mindazonáltal az ellenzék az elmúlt száz év során először állít közös jelöltet a jelenlegi államfővel szemben. A szakértő úgy véli, ha nem sikerül Erdogannak – az előző választásokkal ellentétben – az első fordulóban 50 százalék fölötti eredményt produkálnia, akkor a második fordulóban nagy valószínűséggel Kemal Kilicdaroglu marad az ellenfele, aki

a protest szavazókkal lehet, hogy le tudja győzni.

Biztos, hogy az elmúlt 10-15 évben ez lesz a legszorosabb választás, most van az ellenzéknek a legnagyobb esélye arra, hogy leváltsa Erdogant – fogalmazott Egeresi Zoltán, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy ezúttal a kurdok jelentik majd a mérleg nyelvét, ha a második fordulóban nem szavaznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×