Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolt arról, hogy a találkozó kiemelt témája az ukrajnai háború volt. A miniszter hangsúlyozta: felszólalásában ismertette Magyarország változatlan és világos álláspontját arról, hogy sem lőszerrel, sem halált okozó eszközökkel nem járul hozzá a háború folytatásához és eszkalációjához. Magyarország célja, hogy kimaradjon a háborúból - tette hozzá a tárcavezető.

A találkozó fontos témája volt a védelmi ipar fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: Magyarország arra törekszik, hogy a korábban a baloldali kormányok által leépített védelmi ipar ismét visszaépüljön és az elkövetkező években bekapcsolódjon az európai védelemipari véráramba.

A honvédelmi miniszter kétoldalú egyeztetéseket folytatott Pal Jonson svéd és Antti Kaikkonen finn védelmi miniszterrel. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: mindkét tárgyaláson a NATO-csatlakozás ratifikációja került előtérbe, amellyel kapcsolatban

biztosította partnereit arról, hogy a magyar kormány a kezdetektől fogva támogatja országaik csatlakozását,

azonban az elmúlt években sajnálatosan igaztalan, hamis vádak érték Magyarországot a két ország politikusaitól.

"Magyarországnak több tisztelet jár, és ezért azt szeretnénk, hogyha a ratifikáció folyamata lezárul, akkor a jövőben partnerként és egymásban bízó szövetségesként tudjunk politikai párbeszédet folytatni" - szögezte le.

A miniszter Jean-Pierre Lacroix-val, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettesével is megbeszélést folytatott, akivel Magyarország ENSZ békefenntartó missziókban betöltött szerepéről egyeztettek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tárgyalásról beszámolva elmondta: keresik a további lehetőségeket a nemzetközi szerepvállalásra - írta közleményében a Honvédelmi Minisztérium.

Hende Csaba nem mondta el, mikor szavaznak az ügyben

Szerdán Finnországban tárgyalt az a fideszes politikusokból álló delegáció, ami azért utazott a svéd, majd a finn fővárosba, hogy a két ország NATO-csatlakozása kapcsán tájékozódjon. Törökország mellett egyedül Magyarország nem ratifikálta Svédország és Finnország belépését. A Fidesz évadnyitó frakcióülése után kiderült: a képviselők megosztottak az ügyben, és a frakcióvezető szerint többen is kifogásolták, hogy a két ország politikusai az elmúlt években sértegették Magyarországot, most pedig úgymond szívességet kérnek.

A fideszes tárgyalódelegáció Helsinkiben a finn házelnökkel, a két alelnökkel és a parlamenti frakciók elnökeivel is egyeztetett. "Megállapodtunk abban, hogy magasabb szintre emeljük és visszatereljük a normális mederbe magyar-finn, finn-magyar parlamenti kapcsolatokat - mondta Hende Csaba. A küldöttségvezető a találkozó után közölte, a magyar parlamenti pártok többsége támogatja Finnország NATO-csatlakozását, a ratifikáció dátumáról azonban nem mondott konkrétumot.

"Nincs semmiféle automatizmus. A magyar házszabály hétről hétre a házbizottságra a házelnökre és valamennyi képviselőre bízza a napirend megszavazása kapcsán, hogy adott héten mit tárgyalnak."

Hende Csaba később a Reutersnek azt mondta,

általában 5-6 hétbe telik, mire egy javaslat a parlament döntéshozatali mechanizmusán átmegy.

Ez egy szokásos eljárás - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy várnak-e szívességet a ratifikációért cserébe Finnországtól, úgy válaszolt, nem szoktak ilyet kérni partnereiktől.

Beszélt arról is, nem lát arra utaló jelet, hogy Oroszországnak szándékában állna megtámadni Finnországot vagy Svédországot, de ha ez változna, a két ország NATO-csatlakozása után Magyarország és kiállna a szabadságukért. Ezért kell szerinte új alapra helyezni az egymás iránti tisztelet és megbecsülést, hiszen "vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet együtt, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást".