eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel tartott sajtóértekezleten Kijevben 2023. január 19-én. Michel az Európai Parlament előző napi strasbourgi plenáris ülésén kijelentette, hogy Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége, és támogatja az Ukrajnának szánt harckocsik szállítását.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna nem mond le a Krím-félszigetről

Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a Krím-félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában

Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját.

"Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe" - hangoztatta az államfő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy

"éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között".

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától. Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban. "Onnan indulnak az Ukrajna elleni támadások. Ezek fenyegetést jelentenek több ukrajnai területre, köztük Harkivra nézve" - tette hozzá.

"Az ellenoffenzíva célja Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krím félszigetet is. Csak akkor állunk meg, ha az 1991-es határokon belül visszaállítottuk Ukrajna egységét" - hangsúlyozta Szkibickij.

Az ukrán vezérkar közben vasárnap arról számolt be, hogy értesülései szerint az orosz megszállók a Krím védelmének további erősítésére készülnek.

Oroszország cseljabinszki régiójából 150 orosz hadköteles érkezett műszaki munkák elvégzésére - írta a vezérkar.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka egyik interjújában - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - elmondta, hogy tavaly szeptember óta az ukrán védelmi erők több mint 650 orosz robotrepülőgépet és 610 iráni gyártású drónt semmisítettek meg. Kifejtette, hogy az ukrán légierő NASAMS, IRIS-T, Crotale légvédelmi rakétarendszereket, Gepard légvédelmi önjáró fegyvereket kapott nyugati partnerektől, és most Patriot és SAMP/T-MAMBA típusú fegyverek érkezésére vár. Megjegyezte azonban, ez a segítség még nem elegendő.

"Technológiailag fejlettebb fegyverekre van szükségünk,

amelyek segítenek gyorsan helyreállítani a nyugalmat a légtérben, és megszabadítani a légideszant terroristák jelenlététől. Szövetségeseink pontosan tudják, mire van szüksége Ukrajnának, különösen a légierőnek. Ezek korszerű többcélú repülőgépek, valamint közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek" - mondta Olescsuk.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített vasárnapi összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban nyolc ukrajnai régióra nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt három helyi vesztette életét és négy sérült meg az orosz támadások következtében.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy katonái a légi felderítés támogatásával géppuskákkal, gránát- és aknavetőkkel közelharcban megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutban. Közlésük szerint a csata során kilenc orosz katona halt meg, további öt pedig megsebesült.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×