Infostart.hu
eur:
379.59
usd:
321.57
bux:
131070.39
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Köd a Kárpátokban, az Egreshát felől fotózva a Perecsenyi járásban, Kárpátalján 2020. november 10-én.
Nyitókép: Köd a Kárpátokban, az Egreshát felől fotózva a Perecsenyi járásban, Kárpátalján 2020. november 10-én. MTI/Nemes János

Magyar–ukrán kapcsolatok: viharos idők

Az oroszok ellen irányultak a kisebbségek elleni retorziók keleti szomszédunknál, de a magyarokon is lecsapódtak a negatív intézkedések, 2004 és 2014 között fordultak rosszra a dolgok. Múltidézés Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Bár a rendszerváltozás után kifejezetten jól indult, mára viharossá vált Ukrajna és Magyarország kapcsolata.

"A viszony az intenzív ukranizációs törekvések miatt romlott meg, ezek ugyanis a magyar kisebbség életére is negatívan hatottak" – foglalta össze legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Ismert, Ukrajna 1991 augusztusában kiáltotta ki függetlenségét, ezt követően Magyarország és Lengyelország voltak az első államok, amelyek ezt elismerték, Magyarország pedig december 3-án elsőként nyitott külképviseletet Kijevben.

"Ezután dinamikus párbeszéd indult a két ország között, és 1995-ben sikerült megkötni a magyar–ukrán alapszerződést is, amely a határok sérthetetlenségén túl előirányzott gazdasági és kulturális együttműködéseket. Ebben már előtérbe kerültek a

kisebbségvédelmi intézkedések

is, a kárpátaljai magyarság jogainak védelme, illetve a Magyarország területén élő ukrán kisebbség védelme is" – idézte fel az elemző.

2004 és 2014 közé datálható az az időszak, amely meghatározó az ukrán–magyar kapcsolatokban.

"Függetlenül attól, hogy a narancsos forradalom idején belpolitikai válság volt Ukrajnában, valamint ezt később az orosz–ukrán gázviták és gazdasági válság is terhelte; Magyarország és Ukrajna között a viszony továbbra is együttműködő volt, ezt szimbolizálta a 2007-ben bevezetett kishatárforgalmi rend is. Viszont

2009-től egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az ukrán egynyelvűsítések,

és ez a diplomáciában is meghatározóvá vált, valamint a 2011-ben életbe léptetett egyszerűsített honosítási eljárás miatt előtérbe kerültek a kettős állampolgárság kérdései is, amit Ukrajna alkotmánya a mai napig nem ismer el" – húzta alá Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Aztán 2012-ben és 2017-ben is jött egy-egy nyelvtörvény – ezekre rakódtak az oktatási törvények problémái –, ami egyre növelte a feszültséget a két ország között, Ukrajna pedig még inkább az egynyelvűsítésre törekedett. Ez persze leginkább az orosz nyelv visszaszorítását szolgálta, de nyilvánvalóan a magyar kisebbséget is érintette.

"A 2012-es nyelvtörvény még viszonylag nagyobb szabadságot biztosított volna a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából, mindazonáltal ezt a 2014-es események hatására hatályon kívül helyezték, 2016-ban pedig egy olyan új törvényt készített elő az ukrán parlament, amely

a magánéleti szintig kezdte visszaszorítani a kisebbségi nyelvek használatát.

Ezt követően fokozatosan korlátozták a nyelvhasználatot az audiovizuális médiában, illetve 2017-ben elfogadták az új nyelvtörvényt, amelyet a velencei bizottság, az EU, Ukrajna szomszédos államai és az ENSZ emberi jogi tanácsa is vitatott.

Mióta pedig a háború kitört egy évvel ezelőtt, ezek a feszültségek a szakértő szerint "sokat változtak".

"Függetlenül ettől Magyarország folyamatosan támogatja az ott élő magyarságot, a fennmaradásuk, a kulturális fennmaradás érdekében, illetve olyan gazdasági intézkedéseket hoz – ilyen az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program –, amely segítségével az itt élő magyarok a szülőföldjükön találhatják meg a megélhetést" – mutatott rá Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Hozzátette, azért a két ország kereskedelmi kapcsolatai élénkek voltak, ezekre nem nyomta rá a bélyegét a nyelvtörvény és a kisebbségi retorziók.

"2020-ban a magyar export 1,87 százalékát Ukrajna adta, ez durván 2,2 milliárd dollár. Magyarország jellemzően

  • elektronikai eszközöket,
  • gyógyszereket,
  • gépjárműveket
  • műanyagtermékeket

exportál Ukrajnába, visszafelé pedig 1,55 milliárd dollárt tett ki az export értéke,

  • elektronikai eszközök,
  • energiahordozók
  • faáru és
  • állati takarmány

formájában."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×