Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.65
bux:
121605.28
2026. január 16. péntek Gusztáv
A német Kereszténydemokrata Unió, a CDU támogatói a megismételt berlini tartományi választás eredményváróján az első eredmények megismerése után a német fővárosban 2023. február 12-én. A 2021. szeptember 26-i tartományi választást az akkor előforduló rendszerszintű hibák miatt kellett újra megrendezni.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Fabian Sommer

Ellenzéki győzelem a berlini tartományi választáson

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a Berlinben tartott tartományi törvényhozási választáson a hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.

Az ellenzéki CDU a szavazatok 28,2 százalékát gyűjtötte össze, 10,2 százalékponttal erősödve az előző, 2021-es törvényhozási (képviselőházi) választáson elért 18 százalékhoz képest. A CDU csaknem negyedszázada, 1999 óta először nyert választást a tartományi rangú német fővárosban.

Az eddigi kormánykoalíció legnagyobb tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 18,4 százalékkal a második, 3 százalékponttal gyengülve a 2021-es 21,4 százalékhoz viszonyítva.

Ez az SPD leggyengébb berlini tartományi választási eredménye.

Nagyobbik koalíciós partnerük, a Zöldek ugyancsak 18,4 százalékon végeztek - mindössze 105 szavazattal szereztek kevesebbet, mint a szociáldemokraták -, 0,5 százalékponttal gyengülve a 2021-ben elért 18,9 százalékhoz képest. A koalíció legkisebb tagja, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is gyengült, a 2021-es 14,1 százaléknál 1,9 százalékponttal kevesebbet, 12,2 százalékot szerzett.

Az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az 5 százalékos bejutási küszöb alatti, 4,6 százalékos eredménnyel végzett, 2,5 százalékponttal gyengülve a 2021-es 7,1 százalékhoz képest. A liberálisok így kiestek a képviselőházból. A jobbközép CDU-tól jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) kismértékben erősödött, a legutóbbi választáson elért 8 százalékos eredményt 1,1 százalékponttal javítva 9,1 százalékot szerzett.

A választási részvételi arány 63 százalékos volt, csökkent a 2021-es 75,7 százalékhoz képest.

Kai Wegner, a CDU tartományi vezetője a választás után közölte, hogy az eredményt egyértelmű kormányalakítási felhatalmazásként értelmezik, és napokon belül megkezdik az egyeztetéseket a koalíciós lehetőségekről. A CDU lehetséges partnere az SPD vagy a Zöldek. A párt a szociáldemokratákhoz közelebb áll, mint a Zöldekhez. Az egykori NDK állampártjának utódszervezetéből és nyugati baloldali szerveződések egyesülésével létrejött Baloldallal nem kívánnak együttműködni. Kizárják a koalíciót az AfD-vel is, amellyel más párt sem hajlandó együttműködni.

A CDU-SPD vagy CDU-Zöldek koalíció mellett lehetséges még egy újabb SPD-Zöldek-Baloldal összetételű koalíció is, de gyenge választási eredményük és a CDU nagyarányú győzelme miatt nem valószínű, hogy az eddigi kormánypártok megkockáztatják a folytatást. A berliniekkel a 2021-es választást ismételtették meg, amelyet hiányosságok miatt érvénytelennek nyilvánított a tartományi alkotmánybíróság. A kampányt helyi ügyek, mindenekelőtt a lakásínség, a közlekedési nehézségek és a közigazgatást feszítő gondok határozták meg. A városvezetéssel szembeni elégedetlenséget leginkább a CDU tudta kiaknázni.

A második világháború utáni német történelemben egyedülállóan megismételt választás miatt

a törvényhozási ciklus nem kezdődik elölről, vagyis a következő választást alapesetben nem öt év múlva tartják, hanem 2026-ban.

Berlinben 2021. szeptember 26-án, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással együtt rendezték meg a tartományi és a kerületi választásokat, és egy helyi népszavazást is tartottak két lakásüzemeltető nagyvállalat köztulajdonba vételéről. A voksolást a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló távolságtartási szabályoknak megfelelően kellett megtartani.

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy pont azon a napon rendezték meg a német főváros világhírű éves nemzetközi futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sok helyütt megbénult a közlekedés.

Az érvénytelennek nyilvánított tartományi választások ügyében végzett vizsgálatok szerint a választás előkészítése sem volt megfelelő, nem volt például elegendő számú szavazólap és választási urna minden szavazókörben, és nem volt meg a szükséges számú személyzet sem a voksolás lebonyolításához. Az egyedi nehézségek és a rendszerszintű hiányosságok miatt tömegek kényszerültek többórás várakozásra, és sokan nem tudtak, vagy nem tudtak időben, az urnazárás hivatalos ideje előtt élni szavazójogukkal.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×