Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz az Orosz Biztonsági Tanács ülésén a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2022. november 18-án. Az orosz légierő az előző napon rakétacsapásokat mért a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban egy üzemre, amely üzemanyagot és rakétahajtóműveket gyártott az ukrán fegyveres erők számára, valamint a zaporizzsjai Iszkra kutató és gyártó komplexumra, amelyben katonai radarállomásokhoz és sorozatvetőkhöz szükséges elektronikai alkatrészek készültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel

Orosz külügyminiszter: egyáltalán nem Ukrajnáról van szó

Szergej Lavrov szerint Oroszország nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem lezárni, és mindig is kész volt a párbeszédre Kijevvel.

Üzenetet adott át Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek amerikai hivatali kollégájától, Anthony Blinkentől kedden Moszkvában Számeh Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője.

Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt.

"Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása" - mondta Lavrov.

"Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz" - tette hozzá.

Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete "néhány dolgot" nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, "mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít".

Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg "vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is".

"Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó" - mondta az orosz külügyminiszter.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a "kijevi rezsim" semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja "uralkodója", az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát, amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington "hegemóniaigényeit a modern világban".

Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők "minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását". Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×