Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bekeményít az új német védelmi miniszter: hazahívná a Bundeswehr katonáit

Boris Pistorius szerint a német katonák mali békemissziója pénz- és időpocsékolás.

A német kormány még az elmúlt év végén döntött úgy, hogy legkésőbb 2024 tavaszán kivonja a német katonákat Maliból, ahol az ENSZ békefenntartó kötelékében teljesítenek szolgálatot. A közelmúltban hivatalba lépett új védelmi miniszter, Boris Pistorius más állásponton van.

A világszervezet közlése szerint Mali az ENSZ legveszélyesebb békefenntartó missziója, az elmúlt évben 14 kék sisakos halt meg a nyugat-afrikai országban,

"Az ottani körülmények között semmi értelme nincs annak, hogy katonáink 2024 májusáig Maliban maradjanak" – jelentette ki az újdonsült miniszter a Süddeutsche Zeitung című lapnak.

A Scholz-kormány akkor még Pistorius elődjének, Christine Lambrechtnek a részvételével döntött a német missziós részvétel megszüntetésének határidejéről, ugyanakkor feltételül szabta, hogy a Bundeswehr ottani egységeit ne akadályozzák drónok bevetésében.

Nyilatkozatában Pistorius utalt arra, hogy a drónok repülési tilalma miatt a német katonák egyáltalán nem, vagy csak kis távolságra hagyhatják el táborukat. Emiatt pedig képtelenek teljesíteni békefenntartó megbizatásukat – tette hozzá.

"Ilyen esetben pedig a bevetés csupán pénz- és időpocsékolás,

különös tekintettel azokra a katonákra akik családjaiktól és barátaiktól elválasztva életüket kockáztatják" – fogalmazott a miniszter.

Az ENSZ és a mali hatóságok által kötött korábbi megállapodás értelmében mind a drónok, mind a repülőgépek, illetve helikopterek bevetéséhez szükség van a mali kormány előzetes engedélyére. Ilyen engedély utoljára karácsony előtt volt.

Pistorius kijelentette, hogy idén májusban új döntés várható.

Előbb azonban Maliba kíván utazni, hogy személyesen győződhessen meg a tényleges helyzetről.

A világszervezet mali békefenntartó missziójában jelenleg a Bundeswehr 1100 katonája teljesít szolgálatot. Feladata a polgári lakosság védelme az ostromlott országban. Német katonai szakértők szerint a mali misszió jelenleg a Bundeswehr legveszélyesebb külföldi békefenntartó bevetése.

A korábbi kormánydöntés a 2024 májusában tervezett kivonást függővé tette az ugyanezen esztendő februárjában tervezett választásoktól is.

A szakértők emlékeztettek arra is, hogy az Európai Unió már felszámolta az afrikai országban szolgálatot teljesítő kiképzőmisszióját, az EU katonai tanácsadás és kiképzés formájában katonai segítséget nyújtott a Száhel-övezet országainak közös erői és nemzeti fegyveres erői számára is.

A mali katonai juntával való együttműködés problémái miatt azonban a misszió – amelyben német katonák is részt vesznek – a szomszédos Nigerbe települt át.

A francia csapatok tavaly hagyták el a Burkina Fasóval szomszédos, korábbi francia gyarmat területét, miután megromlottak a kapcsolatok a helyi juntával, és Oroszország egyre nagyobb befolyást szerzett az egykori francia gyarmaton.

A Malit is magában foglaló régió lakosságát állandó rettegésben tartják a különböző iszlamista csoportok, a térségben mindennaposak a fegyveres összetűzések és az ártatlan civilek életét követelő támadások.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×