eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Közösségi oldala miatt ítélnének halálra egy szaúdi professzort

Volt Twitter-fiókja és WhatsAppot is használt.

Még 2017-ben tartóztatták le a 65 éves Awad Al-Qarnit: ez volt a kezdete annak a folyamatnak, amelyben az akkor frissen kinevezett koronaherceggel, Mohammad bin Szalmánnal szembehelyezkedő szaúdiakra lecsaptak.

Fia, az országból azóta elmenekült Nasszer most osztotta meg a The Guardiannel az ellene felhozott vádakat: halálbüntetést kérnek rá.

Horrorbüntetések a közösségi média miatt

Al-Qarnit a szaúdi médiában veszélyes provokátorként jelenítik meg, de a másként gondolkodók szerint Al-Qarni fontos és elismert értelmiségi volt, akit a közösségi médiában sokan követtek, többek között 2 millióan a Twitteren.

Emberi jogi aktivisták és száműzetésben élő disszidensek szerint a királyság a korábbinál erőteljesebben lép fel az ország vezetését kritizálókkal szemben: tavaly Salma al-Shehab leedsi PhD-hallgatót és kétgyermekes anyát

34 év börtönbüntetésre ítélték,

mert Twitter-fiókkal rendelkezett, és mert másként gondolkodókat és aktivisták követett. Egy másik nőt, Noura al-Qahtanit 45 év börtönre ítélték Twitter-használatért.

Ellentmondásos képet festenek magukról

A Nasszer al-Qarni által megosztott ügyészségi dokumentumok azt mutatják, hogy a közösségi média és más kommunikációs eszközök használatát Mohamed herceg uralkodásának kezdete óta kriminalizálják a királyságon belül,

miközben szaúdi befektetők egyre nagyobb részesedést szereznek a Facebookban és a Twitterben is.

Az Al-Qarni elleni vádak fordítása tartalmazza a jogászprofesszor beismerését azzal kapcsolatosan, hogy saját nevén (@awadalqarni) közösségi média-fiókot használt, és azt "véleményének kifejezésére" használta. A dokumentumok szerint azt is elismerte, hogy részt vett egy WhatsApp-csevegésben és használta a Telegramot.

A véleménynyilvánítás ára súlyos

Jeed Basyouni, a Reprieve emberi jogi csoport közel-keleti és észak-afrikai érdekvédelmi vezetője szerint Al-Qarni esete beleillik abba a csoport által megfigyelt trendbe, miszerint tudósok és akadémikusok halálbüntetéssel néznek szembe, mert twittereznek és kifejtik nézeteiket.

Basyouni szerint a királyság igyekszik nemzetközi szinten olyan képet sugározni, mintha a technológiába, a modern infrastruktúrába, a sportba és a szórakozásba fektetne be, miközben

olyanokat ítélnek el, akik ezeket használják.

Egy szaúdi, Ahmed Almutairi korábban a Twitterbe épült be és az ott megszerzett információk alapján legalább egy szaúdi felhasználót, Abdulrahman al-Sadhan több évtized börtönre ítélték egy ott nyitott szatirikus fiók miatt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×