A Palantir vezérigazgatója kénytelen volt nyilvánossá tenni, hogy szorosan együttműködnek az ukrán védelmi erőkkel. Alexander C. Kap a vállalat honlapján azt írta: miután a The Washington Post és a The Times is részletesen beszámolt cége ukrajnai tevékenységéről, nincs értelme tovább titkolózni.
A vezérigazgató elismerte, hogy az a technológia, amit a Palantir fejleszt, drámai módon megváltoztatja a hadviselést. Mint írta, tudatában vannak annak az erkölcsi felelősségnek, amit a mesterséges intelligencia alkalmazása jelent. Az ukrajnai háborúra utalva hozzátette:
"De a tét nem is lehetne nagyobb, a késlekedés ára pedig óriási lenne.
Azok, akik a mi szoftvereinket használják felderítésre, hírszerzésre vagy fegyverek irányzására, a legjobb eszközöket akarják. Ők az Egyesült Államok fegyveres erőinek tagjai, valamint a velük szövetséges államok katonái."
Sáros lövészárkok mélyén
Nemrég a londoni Financial Times tudósított a brit hadsereg egyik kiképzőközpontjáról, ahol ukrán újoncokat készítenek fel a háborúra. A kiképzők egy száz méter hosszú és nagyjából másfél méter mély lövészárkot ástak, amelyben 48 órát kell eltölteniük a kiskatonáknak. Időről-időre imitált tüzérségi támadásokat kell átélniük, és rothadó állati tetemek bűzével próbálják hozzászoktatni őket a halál szagára.
Az ukrán önkéntesek nem is sejtik, hogy az első világháború rettenetes lövészárokharcait idéző csatáikat majd milyen elképesztő technológiai csodák fogják segíteni. A kijevi hadvezetés ugyanis már évekkel ezelőtt felismerte, hogy az orosz haderő mennyiségi fölényét csak a haditechnika minőségével tudná ellensúlyozni. A korábbi informatikai fejlesztéseket a tavaly február 24-i támadás után felgyorsították és mindent megtettek azért, hogy technológiai előnyüket még tovább növeljék.
Ma már minden harcoló ukrán zászlóaljnál szolgál egy informatikus.
A feladata, hogy afféle rendszergazdaként működtesse, illetve felügyelje a fejlett informatikai berendezéseket. Ezek jelentős részén már mesterséges intelligenciával is támogatott programok futnak.
Ugyanakkor a nyugati hatalmaktól, főleg az Egyesült Államoktól is érkeznek olyan csúcsfegyverek Ukrajnába, amelyek szintén mesterséges intelligenciát (MI) használnak.
Persze a mesterséges intelligencia rendkívül tág fogalom,
nagyon sok értelmezése létezik, és szinte megszámlálhatatlan eleme van. Ezek egynémelyike még a legélénkebb fantáziájú sci-fi-írók képzeletén is túltesz. Íme, néhány példa.
Bolyongó lőszerek és arcfelismerő programok
Ami az MI-ről talán elsőként eszünkbe jut, az a drónok használata. Ezek között már vannak olyan autonóm szerkezetek, amelyek arra is képesek, hogy a feladataikat csapatban hajtsák végre. Megosztják egymással az információikat, és ha valamelyik társuk kiesik, akkor helyettesíteni is tudják. Az újabb felderítődrónok mesterséges "agya" már arra is alkalmas, hogy a magasból felismerjen egy havas fenyőfák alatt rejtőzködő harckocsit. Mi több, annak nemcsak a típusát azonosítja, hanem azt is meg tudja állapítani, hogy a járművet mikor használták utoljára és az harcképes-e még.
A mesterséges intelligenciát használó, csapásmérő drónok legújabb nemzedékéhez tartoznak az úgynevezett bolyongó vagy ólálkodó lőszerek (loitering munition). Ilyenek például az amerikai AeroVironment cég Switchblade 300-as és 600-as eszközei. Az indításukat követően – típustól függően – 10-40 kilométeres távolságba repülnek, ahol aztán 10-20 percig köröznek, "bolyonganak" és célpontokat keresnek. Közben valós idejű felderítési adatokat sugároznak vissza az indítójuknak.
Amikor alkalmas célt találnak, rázuhannak és megsemmisítik azt. A kisebb Switchblade 300-as egy 40 milliméteres gránátnak megfelelő robbantótesttel rendelkezik, a nagyobb 600-as viszont már egy FGM-148 Javelin páncéltörő rakétával azonos értékű harci részt hordoz.
Egyik változat sem igényel az indítást követően irányítást, teljesen önállóan repülnek és a cél kiválasztását is saját maguk végzik. Ehhez olyan mesterséges intelligenciát használnak, amivel meg tudják különböztetni az ellenséges katonákat a sajátjaiktól, és képesek azonosítani a különböző haditechnikai eszközöket, amelyek közül önállóan választják ki a legveszélyesebbeket.
A Switchblade-eket már használják az ukrán katonák is.
Nem ennyire látványos, viszont annál hatékonyabb az az arcfelismerő szoftver, amelynek segítségével azonosítják az ukránok az ellenség harctéri parancsnokait. Nem csoda, hogy az ukrajnai háborúban eddig példátlanul sok magas rangú orosz katonatiszt esett már el. Haláluk sokszor nagyon komoly zavart okoz az inváziós erők irányításában. Az arcfelismerő emellett arra is jó, hogy az ukrán hatóságok beazonosíthassák a háborús bűntettek elkövetőit. Így már érthető, hogy az orosz katonák miért takarják el az arcukat, ha videózzák vagy fényképezik őket.
A merev oroszok
Persze az oroszok is megpróbálnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel, bár ez eddig nem igazán sikerült nekik. Igyekeznek – az ukránokhoz hasonlóan – kereskedelmi műholdak által készített felvételekből felderítési adatokhoz jutni, a harctereken pedig olcsó, kínai drónokat használnak az ellenség kikémlelésére. De a megszerzett információkat egyrészt nem tudják olyan magas szinten feldolgozni, mint az ellenfeleik, másrészt a felderítési adatokat a legtöbb esetben képtelenek időben eljuttatni a megfelelő alakulatokhoz. Az orosz hadsereg merev és nehézkes, mivel az egész döntési mechanizmusa erősen központosított. A megtorlástól rettegő alegység-parancsnokok nem is hajlandók önállóan cselekedni. Márpedig egy modern háborúban gyorsan változik a helyzet, amelyre ugyanilyen hamar kell reagálni is. Ehhez viszont a döntéshozatalt századparancsnoki szintig, vagy akár még lejjebb is kell néha delegálni, de az oroszoknak ez láthatóan nem megy.
Modern technológia egy régi vágású tábornoktól
A mesterséges intelligencia bevezetését egy meglehetősen régi vágású, nyers és mogorva tábornok kezdeményezte az amerikai hadseregben. Amikor 2019-ben Mark A. Milley-t nevezték ki a nagyvezérkar főnökévé, a tábornok egy roppant kínos ténnyel volt kénytelen szembesülni. Az Egyesült Államok fegyveres erőinél olyan körülményes volt az információáramlás, ami lehetetlenné tette, hogy a vezérkar gyors és precíz döntéseket hozzon. Márpedig harchelyzetben ez életveszélyes.
Milley tábornok ezért megkereste a Palantir szoftverfejlesztő céget,
amely korábban már a CIA és az amerikai kormány számára is fejlesztett különböző, mesterséges intelligenciát is használó informatikai rendszereket.
Először egy olyan program készült el, amely valós időben mutatta a vezérkar számára, hogy a fegyveres erők mely egységei harcra készek, a katonák milyen fegyverzettel rendelkeznek, illetve mennyire harcedzettek. Ez a rendszer nemcsak azt tette lehetővé, hogy a tábornokok éles helyzetben pontosan tudják hova, milyen egységeket irányíthatnak. Arra is alkalmas volt, hogy jelezze, melyik alakulatnál van fogytán a lőszer, az üzemanyag, a víz, vagy mekkorák a veszteségeik.
Az Ukrajnába betört orosz csapatok Kijev előtt éppen az akadozó hadtáp miatt torlódtak fel egy gigantikus, 60 kilométeres forgalmi dugóban, ahol aztán könnyű célpontot jelentettek az ukrán páncélvadászoknak. Az üzemanyaghiány miatt mozgásképtelenné vált járműveket pedig végül a legtöbb esetben kénytelen volt a személyzet hátrahagyni.
#Ukrainian farmer collects an abandoned Russian tank#RussianArmy #RussianUkrainianWar #russiagohome #StandWithUkraine pic.twitter.com/krOM2HQVFO
— Tony Dushkov (@TonyDushkov) March 2, 2022
Az amerikai tábornokok a sikereken felbuzdulva aztán további informatikai fejlesztéseket kezdeményeztek. Ennek köszönhetően mostanra létrejött egy olyan átfogó rendszer, amely az USA felderítő műholdjairól, illetve más forrásokból származó adatokat összegzi és értékeli. Az óriási mennyiségű információ feldolgozása mesterséges intelligencia nélkül lehetetlen lenne, vagy legalábbis elfogadhatatlanul hosszú ideig tartana. Így viszont a katonai döntéshozók és a politikai vezetők valós idejű, átfogó képet kaphatnak a világ bármely pontján zajló eseményekről. Állítólag a hírhedt terrorista vezért, Oszama bin Ladent is mesterséges intelligenciával támogatott felderítőszoftverrel találták meg.
Az amerikai hadvezetés ugyanakkor rengeteget tanul az ukrajnai háború történéseiből. A tapasztalatokra igazából a sokkal nagyobb kihívást jelentő kínai hadsereg ellenében van szükségük. Milley tábornok nem is tagadta, hogy az Ukrajnában felvonultatott haditechnika és informatika egyben üzenet is a kínaiaknak: "Kétszer is gondoljátok meg mielőtt megtámadnátok Tajvant!"
Leleményes ukránok
De az ukránok sem csak a nyugati techcégek segítségére támaszkodnak, hanem maguk is aktívan fejlesztenek. Létrehozták például az "eVorog" chathálózatot, amelynek több mint 450 ezer felhasználója lehallgatástól védetten kommunikálhat. Persze nem az időjárásól, vagy arról, hogy mit ebédeltek. Az oroszok által megszállt területeken rengeteg ukrán civil végez önkéntes felderítő munkát. Aprócska, sokszor jelentéktelennek tűnő értesüléseiket mesterséges intelligencia segítségével összegzi egy központi értékelő szoftver, amely ezekből az információmorzsákból értékes felderítési adatokat "állít elő".
A rendszer működését Elon Musk Starlink műholdas hálózata segíti. Az ukrán digitális átállásért felelős miniszter ezért egyenesen háborús hősnek nevezete az amerikai vállalkozót. Mihajlo Fedorov egyébként arról is beszélt amerikai újságíróknak, hogy a mesterséges intelligencia mennyire fontos szerepet játszik a háborús károk enyhítésében. Például ennek segítségével képesek működtetni, illetve folyamatosan kijavítani az oroszok által hevesen támadott víz- és áramellátó hálózatot. Azt is elmondta, hogy az MI-re támaszkodó technológiai megoldások a háborús károk összesítése mellett az ország újjáépítésében is kulcsszerepet fognak játszani.
Persze előbb le kell még győzni az orosz támadókat. A korábban említett nagy-britanniai kiképzőközpont parancsnoka, Harris alezredes nagyon bizakodó. Az öt afganisztáni és iraki küldetést megjárt kiképzőtiszt a legnagyobb elismeréssel beszélt az ukrán újoncokról. Mint mondta: ezekre az önkéntesekre olyan borzalmak várnak a fronton, amik messze túltesznek az ő háborús tapasztalatain. Mégis rendkívül elszántak, céltudatosak és talán ez a legfontosabb, hiszen a csúcstechnika sem ér semmit harcolni nem akaró katonák kezében. A brit főtiszt fel is idézte, hogy a nyugati erők kivonulása után milyen pillanatok alatt omlott össze az egyébként kitűnően felszerelt, ám motiválatlan afgán kormányhadsereg.
A mocskos lövészárkokban fagyoskodó ukrán kiskatonák viszont győzni akarnak, és ebben támogatja őket a minden képzeletet felülmúló csúcstechnológia: a mesterséges intelligencia is.