Új szakaszába lépett az Ukrajna elleni invázió azzal, hogy az oroszok támadó drónokat vetnek be, méghozzá nagy számban. De mik is ezek a szerkezetek, amelyek új fejezetet nyitottak a hadviselés történetében?

A távolról irányított repülő szerkezeteket eddig is széleskörűen használták, ám többnyire csak arra, hogy felderítsék velük az ellenséget. A drónok által közvetített képek és koordináták alapján aztán gyors tüzérségi csapás következett.

"Korábban az orosz tüzérségnek legalább 20-30 perc kellett ahhoz, hogy egy-egy frissen felderített célra tüzet zúdítson. A drónok segítségével azonban ehhez csupán 3-5 perc is elég"

– mondta a BBC-nek Jack Watling, a brit Royal United Services Isntitute (Rusi) nevű agytröszt egyik szakértője.

A drónok egy részét azonban fel is lehet fegyverezni, így a felderített célokra azonnal csapást is mérhetnek. A legelterjedtebb ilyen szerkezet a török Bayraktar TB2-es, amellyel az ukránok is rendelkeznek. Állítólag ezeknek is komoly szerepük volt a Kígyó-sziget visszafoglalásában, illetve a Moszkva cirkáló elsüllyesztésében.

Úgy hírlik, hogy a Magyar Honvédség is élénken érdeklődik a török drónok iránt. Még a gépek hazai gyártása is szóba került Palkovics László technológiai és ipari miniszter, augusztusi, törökországi tárgyalásain.

Persze az orosz hadsereg arzenáljában is találni hasonlókat. Ilyen az Orlan-10-es, ami bár alapvetően felderítésre készült, de fel is fegyverezhető. Ellenben korántsem annyira sikeres, mint a törökök távolról irányított gépe. Mivel a fejlesztés pénz- és időigényes, Moszkva Teheránhoz fordult segítségért. Irán ugyanis jó néhány robotrepülőt kifejlesztett már és ezek egy részét a szíriai polgárháborúban be is vetették.

A leghírhedtebbek a Sahed-136 típusú, úgynevezett öngyilkos drónok, amelyeket az oroszok Gerany-2 elnevezéssel állították hadrendbe. Ezek képesek a célpont felett hosszabb ideig körözni, kivárva a megfelelő pillanatot arra, hogy lecsapjanak. Akkor aztán rázuhannak a célra és ott felrobbantják magukat. Ezért nevezik ezeket a szerkezeteteket öngyilkosnak. A Sahed-136/Gerany-2 képes 30-50 kilogrammnyi robbanóanyagot hordozni, amivel komoly károkat okozhat. Mivel viszonylag alacsonyról és végig irányítottan zuhan a célpontra, nem is kell belőlük sok. Az ukrán áramszolgáltatás és a vízellátás kulcsfontosságú létesítményeinek rombolásával súlyos károkat okoznak az orosz drónok.

Ukrán közlés szerint a légvédelem ezek mintegy 60 százalékát le tudta lőni, ám még így is komoly az a pusztítás, amit az iráni drónokkal az oroszok véghez vittek.

Persze az ukránok is rendelkeznek kamikaze drónokkal. Ők az amerikai Switchblade 300-ast használják. Azért kapta a rugós kés elnevezést, mert az alaphelyzetben henger formájú szerkezetből, indítást követően, a rugós bicska pengéjéhez hasonlóan pattannak ki a szárnyak és az irányító felületek. Olyan kicsi, hogy egy hátizsákban is elfér, az indításához pedig egy sűrített levegővel működő mini "aknavető" szükséges.

Akár egyetlen katona is elég ahhoz, hogy harcba vessék.

A két és fél kilós drón tíz percig tud a levegőben maradni és legfeljebb tíz kilométerre lévő célt tud támadni. Képes arra, hogy a célterület felett repkedjen és kivárja a megfelelő pillanatot vagy célpontot a támadáshoz. A robbanótöltete egy 40 milliméteres gránátnak felel meg, így inkább csak könnyen páncélozott járművek ellen hatásos. Az ukrán hadsereg a hírek szerint legalább 700 darabot kapott ezekből.

Van ennek a drónnak egy nagyobb változata is, a Switchblade 600, ami már majdnem ötvenöt kilogrammos és akár 80 kilométerre lévő célt is támadhat. De 40 kilométernyi távolságban akár húsz percig is képes körözni és várni a megfelelő alkalmat arra, hogy lecsapjon.

Ugyanolyan robbanófejjel szerelték fel, mint az Ukrajnában félelmetes hírnévre szert tett, FGM-148 Javelin kézi páncéltörő rakétákat.

Vagyis ezzel a nagyobb "rúgós késsel" már egy orosz tankot is fel lehet nyitni. Ellentmondó értesülések vannak arról, hogy ezekből a nagyobb kamikaze drónokból szállítottak-e az amerikaiak Ukrajnának.

Civil drónok a fronton

A kimondottan katonai használatra tervezett drónok mellett mindkét fél széleskörűen bevet civil repülőszerkezeteket is. A legelterjedtebbek a kínai DJI cég termékei. A DJI Mavic 3-at például felderítésre használják a fronton. De a közösségi médiában szép számmal találni olyan videókat is, amelyeken ezeket a kvadrokoptereket kézigránáttal vagy más, kis méretű robbanószerkezettel szerelik fel és küldik az ellenség fölé. A nagy előnyük, hogy könnyen beszerezhetők és nagyságrendekkel olcsóbbak, mint a katonai robotrepülők. Egy DJI Mavic 3 nagyjából 850 ezer forintért kapható. Ezzel szemben a török Bayraktar TB2-es 5-5,5 millió dollár, vagyis 2,1 milliárd forint!

Viszont az iráni Sahed-136/Gerany-2 "csupán" húszezer dollár, ami nagyjából nyolc és fél millió forint, míg a Switchblade 300-as mindössze négyezer dollárt kóstál, tehát valamivel több, mint másfél millió forintba kerül.

Az újfajta fegyverekkel szemben új védekezési módokat kell kitalálni. Ez azonban nem is olyan egyszerű. A nagy magasságban repülő felderítő/támadó drónok, mint amilyen a Bayraktar TB2 is, viszonylag kis méretűek, így szabad szemmel vagy optikai felderítő eszközökkel alig lehet észrevenni őket. Radarral sem egyszerű a felderítésük, mivel a szerkezetük túlnyomórészt műanyag, így alig van rajtuk bármi, ami visszaverné a rádióhullámokat. Azok a drónok pedig, amelyek alacsonyan közelítenek a céljukhoz, képesek a radarok érzékelő zónája alatt repülni.

Ráadásul nem is igazán kifizetődő a lelövésük, hiszen a legtöbb csak töredékébe kerül annak, amibe egy légvédelmi rakéta.

Jobb módszer a drón irányításának zavarása, erős, célzott elektromágneses impulzussal. Az izraeliek pedig kifejlesztettek egy olyan eszközt is, amely állítólag képes átvenni a drón vezetését. Ha viszont más nem marad, akkor le kell lőni a drónt. Ehhez olyan különleges lőszert fejlesztettek már ki, amely a robbanáskor tölcsér alakban szétszóródó repeszfelhőt hoz létre, így okozva végzetes rongálódást.

Az ukrán hadsereg Dnyipro 1-es egysége kifejezetten a drónharcra szakosodott. Tagjai informatikusok, számítógépguruk, akik nemrég még naphosszat a gépeik előtt kuksoltak. Most viszont azon mesterkednek, miként tudják megzavarni az orosz drónok és az irányítóik közti kommunikációt. Az irányítását veszett szerkezet ugyanis vagy magától lezuhan, vagy egyszerűen lelőhető.

Az ukrán osztag nemcsak a védekezésben, hanem a támadásban is jeleskedik. "Egy tank, három-négy ágyú, két aknavető és hat lőszerraktár" – sorolta egyikük a trófeákat a BBC-nek. Majd hozzátette: "Ugye nem is rossz eredmény ez tíz embertől!"

Viszont az oroszok sem tétlenkednek, és több, drón elleni különleges fegyvert fejlesztettek már ki. Ezek közül is kiemelkedik a Stupor elnevezésű zavaró eszköz. Nevét arról a pszichiátriai tünetről kapta, amely teljes cselekvőképtelenséggel, kommunikációs bénultsággal jár. A Stupor puska egy karabélyhoz hasonló megjelenésű fegyver, amely azonban nagy energiájú elektromágneses impulzust "lő ki", ezzel bénítva a drón irányítását. Húszfokos szögben, egy nagyjából két kilométeres szektorban képes teljesen megbénítani a drónokat, amik aztán vagy lezuhannak, vagy leszállnak maguktól.

A drónok elleni védekezést az USÁ-ban is komolyan veszik. Az amerikai hadsereg nemrég állította hadrendbe az első, Stryker Shorad (Short Raneg Air Defence) elnevezésű, vagyis rövid hatótávolságú légvédelmi járművekkel felszerelt egységét. Kimondottan az a feladatuk, hogy a drónok ellen harcoljanak. De létezik már egy 50 kilowattos lézerágyúval felszerelt "drónvadász" Stryker harcjármű is.

Ugyanakkor Európa sem akar lemaradni e téren. A német Rheinmetall vállalat szintén kifejlesztette a saját, drón elleni fegyvertornyát, mindjárt két változatban. A Skyranger 30 illetve Skyranger 35 főleg a beépített gépágyú űrméretében tér el egymástól. Mindkettőt kerekes vagy lánctalpas harcjárművekre lehet telepíteni. Hírek szerint

a Magyar Honvédségben Skyranger 30-as változatot fogják hadrendbe állítani,

méghozzá a Hiúz (Lynx) lövészpáncélosra integrálva. Az alapváltozattal (IFV) azonos lőszert tüzelő fegyvertorony önálló radarral és optikai felderítő képességgel, valamint két, kis hatótávolságú Mistral légvédelmi rakétával rendelkezik majd.