eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
A magyar nemzetiség látható beikszelve egy népszámlálási adatlapon a szlovákiai népszámlálás során Perse községben, Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Vakarhatják a fejüket a szakemberek a romániai népszámlálás után

Egy sor dolog nem fog kiderülni az eredményekből. Például az életvitelszerűen az országban élők száma.

Számos kérdést vetnek fel a 2022-es romániai népszámlálás előzetes eredményei, és jelentősen megnehezítik az erdélyi magyarságra vonatkozó további vizsgálatokat - hangzott el a Kolozsváron kedden este tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvényen Horváth István, Kiss Tamás és Veres Valér szociológusok értékelték szakmai-elemző szempontból a december végén közzétett előzetes eredményeket.

A beszélgetést Novák Csaba Zoltán, az intézet vezetője moderálta négy témakör - módszertan, demográfiai folyamatok, identitás és közpolitikák - mentén. Kiderült: módszertanilag Románia most zárkózott fel leginkább a többi uniós tagállamhoz, mégis voltak hibák.

Elhangzott egyebek között az, hogy az előzetes eredmények alapján nehéz megállapítani Románia reális és legális lakossága közötti eltérést,

mivel nagy számban kerülhettek be olyanok a statisztikákba, akik életvitelszerűen külföldön élnek. Bárkit nyilvántartásba lehetett venni, akinek van román személyi igazolványa vagy szerepel az adatbázisokban.

További fejtörést okoz majd a társadalomkutatóknak, hogy 2,5 millió lakost úgy vettek nyilvántartásba, hogy nem szerepel a nemzetisége, az anyanyelve és a felekezeti hovatartozása. A szociológusok szerint ez az erdélyi magyarságra vonatkozó további kutatásokat is megnehezíti.

Kiss Tamás szerint ez félreértésekhez is vezethet a jövőben, "nemzeti közömbösségnek" vélhetik, ami Romániára nem jellemző. "A nagy többség nem nemzeti közömbös, hanem véletlenül zárta le a kérdőívet" - mondta. Az, hogy közülük

mennyi lehet a magyar, csak a területi bontásból derül ki.

Az előzetes adatok szerint Romániában 624 ezres a természetes népmozgalmi veszteség, főleg az elvándorlás miatt. De nagyfokú bevándorlás is volt, főleg ukrajnai és moldovai románok érkeztek. Az állam munkaerőként tekint a bevándorlókra.

"A romániai magyarság esetében nehéz kiszámolni a reális veszteséget, hiszen a lélekszámot is alig ismerjük az előrejelzések szerint 1,1 millió körül lehet" - mondták. Az erdélyi magyarok migrációjának ma már nem Magyarország a célországa, hanem a nyugat-európai államok. A magyarországi lakcímmel rendelkező romániai magyarok száma 280 ezer a kutatók szerint, ami az utóbbi tíz évben 24 ezerrel növekedett.

Az identitás témaköre kapcsán elhangzott: e téren már az 1992-es népszámláláson felmerült, hogy csalás történik. "Azóta megtanultuk, hogy az államoknak nem kell csalni, birtokolják a statisztikai valósággyártás technológiáját" - fogalmazott Horváth István.

Elmondta, bár az etnikai kategóriákat most a nemzeti kisebbségek szervezetei határozták meg, a többes identifikáció szóba sem került. A szociológus szerint e téren paradigmaváltásra lenne szükséges.

Kiss Tamás a paradigmaváltást abban látná, ha a nemzetiség és az anyanyelv közül utóbbi a döntő szempont, és az erdélyi magyarság "multietnikus nyelvi kulturális közösségként" határozná meg magát. Így a magyarul beszélő romák, székelyek és svábok is "beleférnek" - mondta. És az is kérdés, mi lesz majd a székelyföldi bevándorlókkal - tette hozzá.

A közpolitikák kapcsán elhangzott, hogy a politikai elit a virágzó középosztályra összpontosít, ami kevésbé összeegyeztethető az erdélyi magyar közösség társadalomszerkezetével, mivel ebben sok a roma és a külföldi idénymunkából élő gazdálkodó. Ahhoz, hogy nagyobb számban maradjon meg a magyarság Romániában, az "alsó kategóriákat" kellene integrálni - állítják a szakértők.

"Kevés erőforrásunk van, ami van, azzal élni kellene" - jelentette ki Veres Valér, aki szerint a 110 ezres magyarul beszélő romániai roma közösség kétszeresen diszkriminált, magyarként és romaként is.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×