eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Horst Teltschik 329 sorsfordító nap - a német újraegyesülés belülről című könyvének bemutatóján az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, Budapesten 2015. december 3-án.
Nyitókép: Czimbal Gyula

Nógrádi György: Ukrajna vezetésének egyértelműen az eszkaláció az érdeke

Ha az derült volna ki, hogy orosz rakéta csapódott be Lengyelországban, Zelenszkij ukrán elnök a legmélyebb válságba vitte volna bele a világot – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Nógrádi György szerint rengeteg a tanulsága a lengyelországi rakétabecsapódásnak. Ez is megmutatja, hogy mennyire megosztott a világ a háború kérdésében, mert a többség már fegyverszünetet, békét akar, de a Nyugaton belül Egyesült Államok, Kanada, Lengyelország, a skandinávok, a britek, a baltiak inkább azt akarják, hogy amennyire lehet, verjék vissza Oroszországot. A többi európai ország, a franciák, a németek sokkal óvatosabbak, ők is fegyverszünetet, békét szeretnének. Az ukránok azonban nem ebben érdekeltek.

"Ha kiderült volna, hogy ez eltévedt orosz rakéta, Zelenszkij a legmélyebb válságba belevitte volna a világot saját érdekei miatt" – mondta a szakértő, és hozzátette, szerinte mindent meg is fog tenni, hogy belevigye.

"Nagyon örülök annak, hogy ez a rakétaügy lezárult, de nekem az is érdekes volt, hogy abban a néhány órában, amikor nem lehet tudni, hogy mi történt, hány szakértő a világon ítélte el az oroszokat. Kiderült, hogy bármi történik, az emberek szimpátia és érdek alapján ítélnek és ítélkeznek és az érvek kevésbé hatnak" – fogalmazott.

Nógrádi György úgy véli, a felelős vezetők nem próbálták eszkalálni a helyzetet, és úgy látta, Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata is korrekt volt, amikor kizárta az orosz támadás valószínűségét, de szerinte ha ez orosz véletlen baleset lett volna, akkor nem így állt volna hozzá rengeteg nyugati ország.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

Ukrajna vezetésének egyértelműen az eszkaláció az érdeke, ezt mutatta a tízpontos békejavaslat is,

mert nyilvánvaló volt, hogy az oroszoknak az nem tárgyalási alap.

Nógrádi György úgy nyilatkozott, hogy a légvédelemmel az ilyen eseteket nem lehet kivédeni, és ez az eset Ukrajnával határos más országokra, így Magyarországra nézve is veszélyt jelent. És nem csak ez, hanem az is, hogy "az ukránok rendkívül tudatosan elárasztják Európát ukrán ügynökökkel".

Úgy véli, egyelőre csak kérdések vannak, hogy hogyan ér véget a háború, mikor ér véget a háború, és ha véget ér, akkor mi lesz a Nyugat által odaadott viszonylag modern fegyverekkel. Ennek kapcsán megjegyezte, a finn védelmi minisztérium bejelentette, hogy delegációt küld Ukrajnába, mert látja a finn fegyverek föltűnését nyugat-európai feketepiacokon, de az amerikaiak is küldenek delegációt Ukrajnába, mert látják az amerikai fegyverek eltűnését.

Törökország a nagy nyertes

Törökország pozíciójáról a NATO-n belül meg az ukrajnai konfliktusban Nógrádi György úgy nyilatkozott, hogy miközben a NATO fontos tagja, és a térség legjelentősebb hadseregével rendelkezik, közben viszont szoros politikai és gazdasági kapcsolatot ápol Oroszországgal is, jelentős az orosz turistaforgalom, sok a török vendégmunkás Oroszországban. Közben Erdogan elnök fő célja bármi áron megakadályozni, hogy kurd autonóm terület létrejöjjön, mert attól fél, ha a kurdok autonómiát, majd önállóságot kapnak, akkor Törökország fölbomlik.

"Rendkívül érdekes a török politika. Törökország stratégiai szövetségese Izrael volt, majd szembekerültek egymással. Törökország stratégiai szövetségese volt Egyiptomnak és szembekerültek egymással. Ma a török–amerikai viszony javul, mert Törökország közvetít az orosz–ukrán háborúban" – mondta, és példaként említette a gabonaszállítást. Úgy véli,

Törökország ennek a válságnak a nyertese, mert ő az, amelyik közvetít.

Emellett van még egy fontos döntése: a kurdok támogatása miatt nem engedi a svéd és finn belépést a NATO-ba, de közben megállapodtak abban, hogy a svédek, finnek vegyenek török fegyvereket.

"Erdogan stratégiai célja az, hogy egy: utasítsák ki a kurdokat. Aki az ő megítélése szerint terrorista, zárják börtönbe vagy adják ki Törökországnak. Én nagyon kíváncsi leszek, hogy erre mi lesz a svéd válasz" – mondta Nógrádi György.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×