Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok zászlai előtt egy nő a katari fővárosban, Dohában, a zászlók terén 2022. november 11-én, kilenc nappal a Katar-Ecuador nyitómérkőzés előtt.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Rostoványi Zsolt: a futball-vb házigazdája kis pont a térképen, mégis kitűnik a régióból

Katar nagyon kezdeményező, aktív külpolitikát folytat. Az is mutatja az ország ambícióit, hogy az infrastruktúra megléte nélkül is pályázott a futball-világbajnokság megrendezésére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa.

Elsőként arra hívta fel a figyelmet Rostoványi Zsolt, hogy Katar nagyon kicsi, területe mindössze a tizede Magyarországénak, lakóinak száma 2,1-2,2 millió. Az Arab-öböl monarchiáinak egyike, önálló, független állam.

„Amikor néhány évtizeddel ezelőtt megalakult az Egyesült Arab Emirátusok, arról is szó volt, hogy Katar is tagja legyen, de Katar végül a függetlenséget választotta” – hívta fel a figyelmet a Közel-Kelet-szakértő.

Kicsi, de annál ambiciózusabb elképzelései vannak, igen aktív a külpolitikája – mondta Rostoványi Zsolt.

„Önmagában az is, hogy megpályázta és el is nyerte a futball-világbajnokság megrendezését akkor, 12 évvel ezelőtt, amikor még tulajdonképpen semmiféle ehhez szükséges infrastruktúra nem állt rendelkezésre, ez is mutatja az ország ambícióit” – mutatott rá a szakértő.

A környékbeli országokhoz hasonlóan a kőolaj változtatta meg Katar pozícióit is – szögezte le, hozzátéve, hogy „Katarnak nagyon jelentős gázkészletei, sőt, tenger alatti készletei vannak”. Ebből pedig óriási bevételei is lettek.

„Most egy kicsit korrigálom saját magam, amikor azt mondtam az előbb, hogy semmije nem volt meg ahhoz, hogy egy futball-világbajnokságot megrendezzen, de igen: a pénz. A pénze megvolt, mert nagyon sok pénz kellett hozzá,

legalább háromszázmilliárd dollárnyi összeget költött már el az infrastruktúrára és egyéb fejlesztésekre”

– mondta.

Rostoványi Zsolt úgy foglalta össze, hogy „kis országról van szó, amely tagja az Arab-öböl menti monarchiák közösségének, ugyanakkor meglehetősen ambiciózusan önállósodni is kíván, tehát nem mindenben a legnagyobb Szaúd-Arábia véleményét képviseli”.

Különutas poltika és izoláció

Az ország vezetéséről elmondta, hogy monarchikus, a királyi család dönt mindenben. A királyi családok között szoros összefonódás van, mert rokoni szálakat is találunk a különböző országok királyi családjai között.

„Az ország demokratizálásnak apró jelei már bár tapasztalhatók, hagyományos, konzervatív monarchiákról van szó. A futball-világbajnokság bizonyos szempontból ütközik az eddigiekkel. Több százezres szurkolótáborra lehet számítani, akik az országba érkeznek, és ennek kiszolgálása érdekében olyan »apróságokra« is odafigyeltek, hogy alkoholos italokat például lehet kapni” – mondta Rostoványi Zsolt.

Néhány évvel ezelőtt a jelentősebb Öböl-menti monarchiák embargó alá vették Katart, amely gyakran a szaúdival szembemenő, önálló regionális politikát folytatott – mutatott a Közel-Kelet szakértő, úgy fogalmazva: „kiközösítették Katart”.

„Szaúd-Arábia a meghatározó, a vezető súlyú, nem nagyon szereti, hogy ha más vélemények hangzanak el, mint amit képvisel. Katar ezt felrúgta, és lényegében saját, önálló, gyakran a szaúdival szembemenő regionális politikát folytatott. Példa erre a tenger alatti készletek kiaknázása, itt van egy hatalmas mező, ami Iránnal közös, illetve az Al Jazeera hírtelevízió, ami Katarban működik és Szaúd-Arábiának és más országnak az is a gondja volt, hogy

túlságosan kritikus volt ez a hírtelevízió a többi olajmonarchiával szemben”

– elemezte az elmúlt évek történéseit.

A blokád sajátságos módon különösebb problémát nem okozott Katar számára, nem késztette arra, hogy megváltoztassa akár a regionális politikáját vagy akár a szélesebb körű, távlatos külpolitikáját – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Majd a térség országainak elegük lett a megosztottságból és visszafogadták Katart.

Biztonság pakisztáni közreműködéssel

A futball-világbajnokság kiemelt biztonsági kockázatú esemény, a katari biztonsági erők azért nem tudják azt a védelmet nyújtani, amire szükség lenne. Ezért Katar Pakisztánnal állapodott meg, egy pakisztáni kontingens vesz részt a világbajnokságon, amelyik nagyon komoly kiképzést kapott, minden olyan helyzetre fölkészítették, ami adódhat egy ilyen eseményen – hívta fel a figyelmet Rostoványi Zsolt, hozzátéve, hogy a kiválasztásban annak is része lehetett, hogy Katarban elég sok pakisztáni vendégmunkás is dolgozik.

"Én azt gondolom, vagy legalábbis bízom benne, hogy semmiféle atrocitásra nem fog sor kerülni, ami szükségessé tenné ennek a kontingensnek a konkrét beavatkozását" – mondta a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Wladár Sándor: 3-4 aranyat is szerezhetünk a jövő évi, budapesti vb-n

Wladár Sándor: 3-4 aranyat is szerezhetünk a jövő évi, budapesti vb-n

A szervezők rátesznek még egy lapáttal a 2027-es világbajnokságon a korábbi, budapesti rendezésű vizes világversenyekhez képest, és az MVM Dome-ban több mint tízezren szurkolhatnak majd a magyar kedvenceknek – mondta az InfoRádióban a Magyar Úszó Szövetség elnöke. A sportvezető beszélt a közelgő párizsi Eb-vel kapcsolatos elvárásairól, továbbá kitért arra is, mit szól ahhoz, hogy Fábián Bettina a Szajna vízminősége miatt nem vállalja az indulást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×