Magyarics Tamás elmondása szerint elsősorban Pennsylvania, Nevada, Arizona és Georgia sorolható a csataállamok közé, de még más állam is nagyobb szerepet játszhat a félidős választásokban. Érdekességként jegyezte meg, hogy Georgia esetében – a helyi törvények szerint – minimum 50 százalék +1 szavazatot kell szereznie a győztesnek, máskülönben december 6-án egy újabb fordulóra kerül majd sor a két legjobban teljesítő jelölt között. Tehát az a helyzet is előállhat, hogy még egy hónapot kell arra várni, hogy elváljon, melyik pár kerül végül többségbe a szenátusban – tette hozzá.

A félidős választásokon jellemzően az aktuális elnök ellenzéke szokott előre törni, ami – az előzetes eredmények alapján – most is igaz lehet. A képviselőházban szinte mindenki biztosra veszi, hogy a republikánusok szerzik majd meg a többséget – mondta a külpolitikai szakértő, aki szerint a „vita” csak akörül zajlik, hogy mekkora lesz ez a többség – nagyjából a 20 és 50 fő közötti republikánus fölényt prognosztizálják a különböző felmérések.

Az ELTE tanára azt is hozzátette: az előrejelzések szerint a szenátusban a republikánusok – számukra legjobb esetben – 53 helyet szerezhetnek, míg a demokraták számára az 50:50 tűnik inkább „optimális” eredménynek. Ekkor Kamala Harris alelnök szava döntene a különféle kérdésekben. A republikánusok nyilván a legminimálisabb többséggel is boldogok lehetnének, hiszen akkor valamennyi bizottsági elnöki helyet ők vennének át, ahogy ez a képviselőházban is várható, miután

a „győztes mindent visz” elv érvényesül

– fogalmazott Magyarics Tamás.

Amennyiben a republikánusok szerepelnek jobban, az elnök „béna kacsa” lesz – értett egyet a szakértő. Mint mondta, ebben az esetben Joe Bidennek elsősorban a törvénykezésben lesznek gondjai a következő két évben, hiszen bármilyen javaslattal is áll elő, azt keresztül kell verni a kongresszuson, ahol nagy ellenállásra számíthat, és sok kompromisszumot kell majd kötnie, például a költségvetés kérdésekben. Emellett a kisebb fajsúlyú ügyekben vélhetően rendeleti úton fog bizonyos jogszabályokat, kiadni, ahogyan azt tette korábban például Barack Obama republikánus, vagy Donald Trump demokrata többségben. A ELTE tanára megjegyezte, az elnöki rendeletek hátránya, hogy egy következő elnök egy tollvonással el tudja azokat törölni, míg egy rendes törvényt csak egy másik törvény tud felülírni.

Egy kérdés kivételével a republikánusok uralták a kampányt

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapok kampányát a világszerte tapasztalható gazdasági válság dominálta, ez a republikánusok kezére játszik. Közvélemény-kutatások alapján az amerikai emberek körülbelül 50 százaléka a gazdasági helyzet alapján voksol, és jelenleg mindössze 17-20 százalék az, aki úgy véli, jó irányba halad az Egyesült Államok. Így aztán Joe Biden támogatottsága is rendkívül alacsony, 40 százalék körül áll. A külpolitikai szakértő szerint ráadásul nemcsak az infláció, a magas üzemanyagárak és megélhetési költségek azok, amik segítik a republikánusokat, hanem az olyan másodlagos ügyek is, mint a bevándorlás vagy a bűnözés kérdése. A demokraták voltaképpen egyedül az abortusz kérdésében állnak jobban, miután az emberek többsége megengedőbb, mint általában a republikánusok – magyarázta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyei lennének Donald Trump visszatérésének, amit a korábbi elnök egyébként már belebegtetett, Magyarics Tamás az mondta: ha most kerülne sor egy republikánus előválasztásra,

borítékolható lenne a győzelme,

dacára, hogy sokan valóban nem szeretik sem a stílusát, sem a politikáját. Erre még inkább ráerősíthet, ha az általa támogatott jelöltek jól fognak szerepelni a mai félidős választásokon, mert ebben az esetben igazoltnak fogja látni magát, hogy az ő politikája a nyerő – fogalmazott az egyetemi tanár, hangsúlyozva: ez most van, 2022 novemberében, az viszont egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen lesz a politikai felállás 2024 januárjában, amikor kezdetét veszi a republikánus előválasztás.