„Nagyon hosszú procedúra a félidős választás az Egyesült Államokban, az előválasztásokkal együtt igazából már fél éve folyamatosan zajlik, és folyamatosan változik az is, hogy mi az az ügy, ami alapvetően visz mindent” – fogalmazott a szakértő.

Az egyik nagy ügy a Donald Trump személye körüli botrányok – mondta Rajnai Gergely. Ez végig jelen volt a kampányban.

„A republikánus jelöltek közül sokan azzal kampányolnak, hogy Joe Bident nem is választották meg, míg a demokraták közül sokan azzal vádolják a republikánusokat, hogy nem hisznek a demokráciában, nem fogadják el a jogos választás eredményeit” – mondta ezzel kapcsolatban az elemző.

A másik ügy az abortusz, ez egy időben domináns volt, de mostanra háttérbe szorult. A Legfelsőbb Bíróság hozott egy döntést, hogy az államok maguk határozhatják meg az abortuszpolitikájukat – emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez a döntés alapvetően demokraták malmára hajtotta a vizet, mert a lakosság nagyobb része az abortuszliberalizáció mellett van.

Az infláció és a háború miatt begyűrűző gazdasági problémák viszont háttérbe szorították az abortusz ügyét, ez pedig inkább a republikánusoknak kedvez

– mondta Rajnai Gergely.

„Amíg a nyáron a demokraták látszottak feljönni, most inkább a republikánusok” – summázott.

Ez a trend, illetve a közvélemény-kutatások eredménye azt valószínűsíti, hogy

a republikánusoknak a kongresszusban meglesz a többségük

– mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyjából egy évtizede kisebbségben vannak az alsóházban a republikánusok.

„A felsőházban, ahol most is 50-50 szenátora van a két oldalnak, szinte megjósolhatatlan, hogy ez mennyiben fog változni, annyira szoros egy-két verseny. A legjobb előrejelzések szerint ugyanez az 50-50-es állapot marad” – szögezte le Rajnai Gergely. Ez az eredmény a demokratáknak kedvezne, hiszen szavazategyenlőség esetén az alelnök voksa dönt. Hozzátette viszont, hogy az is benne van a pakliban, hogy akár nagyobb többsége lesz valamelyik oldalnak.

„Sztenderd dolog az amerikai politikában, hogy az elnök a megválasztása után két évvel elveszíti a félidős választásokat. Megválasztásakor az elnöknek általában többsége van a kongresszusban, lehet, hogy mindkét házban, és két éve van bármi nagyobb szabású dolgot megcsinálni. Joe Biden is ezt megkísérelte, és voltak is nagyobb törvényjavaslatok, amiket át tudott vinni, most viszont ha elveszíti a többségét akármelyik házban, nagyon meg lesz kötve a keze a törvényhozásban” – mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Ugyanakkor

a külpolitikában és még pár területen megmarad így is az elnök szabad mozgástere

– tette hozzá.

„Azt, hogy mondjuk Oroszországgal kapcsolatban milyen politika alakul ki, olyan nagyon nem tudja megváltoztatni ez az eredmény. Ezek az amerikai választások a belpolitikáról szólnak” – vont mérleget Rajnai Gergely. Hozzáfűzte, hogy nyilvánvalóan az amerikaiakat elsősorban a belpolitika, minket viszont a külpolitika érdekel.

(Nyitóképünkön Joe Biden amerikai elnök Kathy Hochul New York-i kormányzó választási kampányrendezvényén Yonkersben vasárnap.)