Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Hszi Csin-ping kínai elnököt köszöntő emberek kínai zászlókat lengetnek Hongkongban 2022. július 1-jén. Hszi Csin-pin John Lee új hongkongi kormányzó beiktatási ünnepségére érkezett Hongkongba. A brit koronagyarmat 1997-ben július 1-jén került vissza különleges közigazgatási övezetként Kína fennhatósága alá.
Nyitókép: Hongkong, 2022. július 1.

Peking: különös közjáték a pártkongresszuson

Még a tanácskozás vége előtt, őrök vezették ki a teremből Kína korábbi elnökét.

Az kongresszus záróeseménye előtt megjelent két teremőr, és kivezették az ország volt elnökét, Hu Csin-taót. A 79 éves Hu Csin-tao a felvételek alapján nem igazán értette, hogy mi történik, ám a KKP egyelőre nem kommentálta az esetet, így nem derült ki, hogy mi állt a jelenet hátterében – írja a BBC.

Kína egykori elnöke a protokoll szerint a jelenlegi államfó, Hszi-csin-png mellett ült.

Az egy hetes tanácskozáson a 205 küldött megszavazta a párt alkotmányának módosításait, amiket mind Hszi Csin-ping javasolt.

A telex.hu azt írja, megfigyelők arra számítottak, hogy a pártkongresszus Hszi Csin-ping hatalmának bebetonozásáról fog szólni. Ez azért érdekes, mert többek közt elődje, Hu Csin-tao is csak két ötéves ciklust töltött ki az ország élén – 2002 és 2012 között a Kínai Kommunista Párt főtitkára, 2003 és 2013 között pedig Kína elnöke volt –, a formális hatalomátadás rendje pedig már 1982-ben kialakult, amikor a főbb állami tisztségekre kétszer ötéves cikluskorlátot vetettek ki.

Hu Csin-tao elnöksége alatt kifejezetten gyengült a párttitkár személyes befolyása, és egy kiscsoportos döntéshozatal felé tendált a párt legfelső vezetése, így nem meglepő, hogy a volt elnök nem számít a hagyományokkal szakító Hszi Csin-ping hű támogatójának. A párt alkotmánymódosításról szóló szavazást megelőző kivezetése viszont ennek fényében is különös, még akkor is, ha egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mi állhat a háttérben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×