Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-szlovák határ szlovákiai oldalán, Felsőnémetiben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Fellángolt a menekültvita: ukrán menekültek szállását gyújtották fel Németországban

Mecklenburg-Elő-Pomerániában nem ez az első ilyen jellegű, az Ukrajnából érkezett menekültek ellen irányuló támadás, de hasonló történt már Szászországban vagy Türingiában is. Az ukránellenes támadásokat többnyire szélsőjobboldali csoportok hajtották végre.

Ismeretlen tettesek ezúttal a tartományban lévő Gross Strömkendorf községben lévő egykori szállodát gyújtották fel, ahol a hivatalos adatok szerint 14 menekült és három alkalmazott tartózkodott. A Der Spiegel arról számolt be, hogy az épület felgyújtása előtt már több alkalommal horogkereszteket festettek annak falára.

Az épületből sikerült mindenkinek kimenekülni, sérülés nem történt. A hatóságok megindították a nyomozást.

"A háború elől menekülteket védenünk és támogatnunk kell. Az uszítást és az erőszakot nem tűrjük" – hangsúlyozta Twitter-üzenetében Manuela Schwesig, a tartomány miniszterelnöke.

A tartományi rendőrség elnökhelyettese ugyancsak megdöbbenésének adott hangot. "Minden támadás a menekültek, illetve szállásaik ellen egyben támadást jelent alapértékeink ellen" – fogalmazott Michael Peters.

Az elmúlt hetekben több hasonló, az Ukrajnából érkezett menekültekkel szembeni atrocitásra került sor más keletnémet tartományokban is. Több helyütt ezrek tüntettek a menekültek ellen, a német kormányt az Ukrajnának való fegyverszállítások beszüntetésére szólították fel, és tárgyalásokat sürgettek Oroszországgal.

A megmozdulásokat szinte kivétel nélkül radikális, elsősorban szélsőjobboldali csoportok szervezték.

Nancy Faeser német belügyminiszter a közelmúltban számolt be arról, hogy Oroszország háborúja óta Németország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából. Az ukrán menekültek ellátása, illetve elszállásolása egyre nagyobb gondot jelent, a tartományok újabb és újabb segítséget kérnek a központi kormánytól a menekültek számára megfelelő szálláshely biztosítására.

Gerald Knaus tekintélyes osztrák migrációkutató, szociológus az Európai Stabilitási Kezdeményezés (European Stability Initiative) nevű agytröszt társelnöke a ZDF német közszolgálati televízióznak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a menekültek szempontjából a tényleges nyomást nem a balkáni útvonalon ékező illegális bevándorlás, hanem a legális migráció jelenti.

Tíz menekült közül kilenc Ukrajnából érkezik – fogalmazott Knaus. A kutató szerint az Ukrajnával kapcsolatos politika szakadást idézhet elő az Európai Unióban, hacsak nem sikerül ezzel kapcsolatosan egy közös víziót kialakítani. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a balkáni útvonal lezárása eddig mindig eredménytelen volt.

Ennek ellenére a világ más térségeiből érkező menekültek számára a fő irányt jelentő balkáni útvonal korlátozásával kapcsolatos intézkedésekről tárgyalt Berlinben a belügyminiszter a nyugat-balkáni országok képviselőivel. A tanácskozáson Albánia, Bosznia-Hercegoviba, Koszovó, Montenegró. Észak-Macedónia és Szerbia képviselői vettek részt. A napirenden a többi között a nyugat-balkáni országok vízumpolitikájával, az embercsempészek elleni harccal, valamint a hatékony határvédelmemmel összefüggő kérdések szerepeltek.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×