eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó Liz Truss külügyminiszter beszél a párt utolsó vezetőválasztási összejövetelén a londoni Wembley Arénában 2022. augusztus 31-én. Truss Rishi Sunak volt pénzügyminiszterrel verseng a párt vezetéséért. A leendő pártvezető az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke lesz, miután Boris Johnson kormányfő július 7-én bejelentette távozását a párt éléről. A vezetőválasztás eredményét szeptember 5-én jelentik be.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Szakértő: történelmi konzervatív bukáshoz vezethet, ha posztján marad Liz Truss

Bár a Konzervatív Párt illetékesei nyilatkozataikban következetesen tagadják, mégis kérdésessé válhat a miniszterelnök pozíciója azután, hogy elképesztő gazdaságpolitikai földrengés rázta meg az Egyesült Királyságot.

Elődje csaknem összes adócsökkentési intézkedését visszavonta hétfőn Jeremy Hunt új brit pénzügyminiszter. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense ezzel kapcsolatban az InfoRádióban úgy értékelt, hogy elképesztő folyamatok zajlanak az országban. Mint ismert, a miniszterelnököt, Liz Trusst egy olyan adópolitikával választotta meg a Konzervatív Párt képviselőinek és a pártnak a többsége, aminek a lényege az lett volna, hogy a vállalati nyereségadó, a jövedelemadó, a különböző jövedéki termékek és az áfa tekintetében jelentős csökkentéseket hajt végre.

Ám amikor bejelentették ezeket nem egészen egy hónappal ezelőtt, akkor a piac nagyon negatívan reagált, és egy olyan gazdasági problémahalmaz kezdett formálódni, amely következtében a font hihetetlen módon elkezdett elértéktelenedni, a befektetők nem szavaztak bizalmat a kormány politikájának.

"Emiatt hihetetlen módon elszaladtak azok a felárak, amit a kormány a saját fedezetlen költségvetési kiadásainak a megteremtésére fel tudott volna használni. Ez azt jelenti, hogy olyan kamatot kértek ezekért a pénzekért, amit a kormány hosszú távon nem tudott volna fedezni. Gyakorlatilag

a gazdaság a tönk szélére sodródott,

és csak a Bank of England – a jegybank – segítségével, monetáris finanszírozással lehetett javítani a helyzeten. Hihetetlen összeget 65 milliárd fontot használd föl erre az elmúlt hetekben a brit jegybank. A következmények pedig elképesztőek voltak: megnőtt a jelzáloghitelek felára, a font árfolyama is összeomlott."

Ezeket az intézkedéseket tehát egy 180 fokos fordulattal kellett visszafordítani hétfőn.

Gálik Zoltán szerint hasonló mértékű gazdaságpolitikai változásra nem is nagyon volt példa a modern kori Nagy-Britannia történetében.

A pénzügyminiszter-váltás, illetve az adóintézkedések visszavonása nyomán egyelőre úgy tűnik, hogy megnyugodtak a piacok, ám Gálik Zoltán szerint ez nem egy hosszú távú nyugalom, sokkal inkább csak vihar előtti csend. Hiába cserélték ugyanis a pénzügyminisztert,

a miniszterelnök került igencsak tarthatatlan helyzetbe,

hiszen ezzel a programmal választották meg, és a programnak gyakorlatilag szinte minden elemét vissza kellett fordítani. Elképzelhető szerinte az is, hogy a konzervatív képviselők és a Konzervatív Párt az elkövetkezendő hetekben akár még a miniszterelnök cseréjéről is el fog gondolkodni.

"Ráadásul nem mindenben nyugodtak meg a piacok, hiszen például egy hihetetlen energiaválság közepén is vagyunk, és ezzel kapcsolatban egy kétéves befagyasztás mellett döntött még az előző pénzügyminiszter. Emellett a jelzáloghitelezési piac összeomlása, rengeteg banki termék kivezetése után is még nagyon magas a jelzáloghitelek kamata.

A gazdaság tehát olyan károkat szenvedett az elmúlt hetekben, amelyeknek a visszaállítása és a stabilizáció még nagyon hosszú éveket vehet igénybe."

Habár az új pénzügyminiszter, Jeremy Hunt, és a miniszterelnök is sietett a napokban arról tájékoztatni a BBC-t, hogy most a legkevésbé arra van szüksége az országnak, hogy a toryk vezetőváltásban gondolkodjanak és Liz Trusst menesszék, egyáltalán nem biztos, hogy a pozíciójában maradhat. Mint Gálik Zoltán elmondta, a közvélemény-kutatások elképesztő előnyt mutatnak a Munkáspártnak: 50 százalék fölött mérik, ami történelmi léptékben is ritka. Olyan arányban lehetnének most képviselők, ami az 1997-es győzelmükhöz hasonló diadalhoz vezethetne, ha most lennének a választások.

Voksolás 2024-ben lenne – az Egyesült Királyságban úgynevezett állandó idejű parlamentet választanak, 5 évre, legkésőbb 2025. januárban meg kell tartani a választásokat.

"Az a kérdés, hogy vajon lesz-e Truss egy olyan »béna kacsa« miniszterelnök, mint amilyen John Major is volt az 1992. szeptemberi nagy gazdasági válság után, aki kihúzta ugyan 1996-ig, de utána egy hihetetlen választási vereséget kellett elszenvednie a Konzervatív Pártnak. Vajon ezt meg merik-e kockáztatni, és egy olyan miniszterelnökkel, akiknek a gazdaság programja és tulajdonképpen a legitimációja megkérdőjeleződik, lehet-e választásokat nyerni? Hogyha erre a válasz nem, akkor elindul a folyamat."

E folyamatról a Corvinus Egyetem docense elmondta: nemsokára választások lesznek abban a bizottságban, amelyik megmondja, hogy miként lehet új miniszterelnököt választani. Az első évben elvileg védik a szabályok Liz Trusst a leváltástól, de itt is lehet változás. Illetve még egy dolog előfordulhat Gálik Zoltán szerint: az, hogy egy kicsit kivár a Konzervatív Párt, ugyanis heteken belül egy új választási körzeteket kijelölő törvény fog megjelenni, ami egy kicsit kedvezőbb helyzetbe hozhatná a konzervatív képviselőket. Előfordulhat tehát, hogy ezt még megvárják, és utána kezdődik csak el a miniszterelnök személyével kapcsolatos mechanizmus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×