eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavazófülkéből kilépő nő egy melitopoli szavazóhelyiségben 2022. szeptember 27-én, az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazáson. A referendumot szeptember 23. és 27. között rendezik a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint az orosz fennhatóság alá került Herszon és Zaporizzsja ukrán megyék hovatartozásáról.
Nyitókép: MTI/AP

Megérkezett az ukrán reakció az orosz népszavazás eredményeire

Kijev "érvénytelennek és értéktelennek" tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat, és az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására – közölte az ukrán külügyminisztérium.

A tárca közleményében sürgette nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el további kemény büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben és nyújtsanak még több katonai segítséget Kijevnek.

"Ukrajna arra kéri az EU-t, a NATO-t és a G7-es országokat, hogy azonnal és jelentősen fokozzák a nyomást Oroszországgal szemben, különösen újabb határozott szankciók elfogadásával és számottevően növeljék meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét".

A kijevi tárca nyilatkozatában

tankokat, vadászgépeket, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket kért szövetségeseitől,

és leszögezte: "Ukrajna sohasem fog elfogadni semmilyen ultimátumot".

Az ukrán külügyminisztérium arra kért "minden országot és nemzetközi szervezetet, hogy ítéljék el a Kremlnek az átmenetileg elfoglalt ukrajnai területeken folytatott illegális tevékenységét".

A zaporizzsjai, herszoni, luhanszki és donyecki térség Moszkva-barát hatóságai bejelentették, hogy az igen szavazatok győztek az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokon.

Az orosz parlament a következő napokban szavazhat a négy ukrajnai régiónak az Oroszországhoz történő csatlakozását szabályozó szerződésről.

Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján szerdán azt is közölte, hogy az illetékes hatóságok megkezdték azoknak az ukrán állampolgároknak az azonosítását, akik részt vettek a népszavazások szervezésében a megszállt területeken. Ezért a tevékenységükért felelősségre fogják vonni őket az ukrán büntető törvénykönyv előírásaival összhangban - írták.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter korábban kijelentette, hogy a népszavazások szervezőit öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújthatják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×