Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.38
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: NASA

Ürge-Vorsatz Diána: már a következő évtizedekben leállhat a Golf-áramlat, és súlyos következményei lesznek

Az Atlanti-óceán északi részén az áramlási rendszerek összeomlása nemcsak szélsőséges éghajlati változásokat okozna Európában, hanem a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást is rendkívül érzékenyen érintené – mondta az InfoRádióban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána szerint ezért az emberiségnek minél előbb át kellene térnie a nettó zéró kibocsátásra.

Akár már a következő évtizedekben leállhat a Golf-áramlat az Atlanti-óceánban, amelynek katasztrofális következményei lehetnek Európára nézve – egyebek mellett erről is beszélt nemrégiben egy konferencián Ürge-Vorsatz Diána. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke az InfoRádióban kifejtette: az éghajlatváltozással szemben érdemi fellépés csak globális gondolkodással és helyi, kormányzati szintű megoldásokkal lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre több cikk és tanulmány jelent meg arról, hogy az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.

Mint fogalmazott, ha ez bekövetkezik a következő évtizedekben, az nemcsak szélsőséges éghajlati változásokat okozna Európában, hanem a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást is rendkívül érzékenyen érintené. A CEU professzora szerint

ez azzal lenne megelőzhető, ha az emberiség minél előbb áttérne a nettó zéró kibocsátásra, melynek értelmében egy ország, város, cég vagy éppen épület annyi üvegházhatású gázt bocsátana ki, mint amennyit elnyel.

Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetett: minden egyes tized Celsius-fokos felmelegedés is sokat számít, nem lehet félvállról venni. Úgy véli, sokkal reziliensebbé kellene tenni az energia- és az élelmiszerrendszerünket, az infrastruktúránkat, valamint az épületeinket is, mert a negatív hatások már most is nagyon jelentősek.

Emlékeztetett, hogy az idén világszerte megjelenő ciklonok is komoly gazdasági károkat okoztak, bőven meghaladták azt a 300 milliárd dolláros összeget, amelyet a nemzetközi klímacsúcson megszavaztak a szegényebb országok megsegítésére. „Az éghajlatváltozás pillanatok alatt elszedi tőlünk a pénzt, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb megelőzzük ezeket a jelenségeket. Védekezni kell ellenük, hogy a szélsőséges események minél kisebb kárt okozzanak” – jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána.

Azt gondolja, lokális cselekvésre főként az épületszektorban és az épített környezet területén lenne szükség. Mint mondta, az Európai Unió energiafogyasztásának majdnem fele fűtésre és hűtésre megy el, melynek több mint 70 százaléka még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Hozzátette: ez az arány Magyarországon még nagyobb, ami rendkívül nagy terhet ró a lakosságra és a vállalatokra egyaránt, mivel az energiaszámlák összegei egyre csak növekednek.

Ennek megelőzése érdekében a klímakutató szerint nettó zéró kibocsátásra kellene áttérnie a teljes épületszektornak vagy energiapozitívra kellene felújítani, átépíteni minél több épületet, hogy minél több energiahatékony létesítmény lehessen Magyarországon is. Természetesen ennek komoly anyagi vonzata van, de Ürge-Vorsatz Diána szerint ez még mindig eltörpül azokhoz a szubvenciókhoz képest, amelyek globálisan folynak a fosszilis iparba. Felidézte, hogy csak tavaly 7700 ezer milliárd dollárnyi szubvenció érkezett a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos iparágakba, ami több mint a hét százaléka a globális GDP-nek.

„Ha ennek az iszonyatosan nagy összegnek csak egy részét átirányítanánk az épületszektor felújítására, akkor fokozatosan meg tudnánk oldani ezt a problémát, és ezáltal a kecske is jól lakna, a káposzta is megmaradna”

– fogalmazott az IPCC alelnöke.

Januárban Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és a régi-új amerikai elnök korábban nem igazán részesítette előnyben a zöld programokat. Nagy kérdés, hogy az ő visszatérése mennyiben befolyásolja az évszázad közepére kitűzött klímacélok elérését. Ürge-Vorsatz Diána elmondta: a mindenkori amerikai elnök jelentősen meghatározza a nemzetközi folyamatokat az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy például az energiaátmenet sokkal inkább a piacoktól függ, amelyek „nagyon robognak előre attól függetlenül, hogy ki az Amerikai Egyesült Államok elnöke”.

Felidézte, hogy például a napenergia-ipar Donald Trump első elnöksége alatt is nagyon sokat fejlődött, illetve jó néhány szénbányát, szénerőművet is bezártak akkoriban, mivel a döntéshozók is belátták, hogy ezek ma már nem működnek gazdaságosan, nem a preferált energiaforma, hiszen a napenergia mára már a világ legnagyobb részén a legolcsóbb elektromos áramtermelő forrássá vált.

Ürge-Vorsatz Diána szerint Donald Trump személye nyilván nem lesz megkerülhető a klímacélok vonatkozásában, ugyanakkor az üzleti élet szereplői, az államok és a városok is kiveszik a maguk részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ezzel együtt úgy gondolja, „nem lehet egyetlenegy országot kipécézni”, mivel idén a világ népességének a fele a választóurnákhoz járult, és nagyon sok helyen a választók olyan politikai vezetőre vagy pártra szavaztak, amelyek nem járnak élen sem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, sem a környezetvédelemben.

A professzor szerint ennek ismeretében kijelenthető, hogy számos országban nem a klímaváltozás elleni küzdelem a prioritás, ezzel pedig „szembe kell néznie a világnak”. Hozzátette: úgy kell megoldani az említett problémákat, hogy meg kell hallani a szavazók hangját, továbbá figyelembe kell venni gazdasági szempontokat is. Mint mondta, az embereket jelenleg leginkább a megélhetésük foglalkoztatja, fontos téma még a bevándorlás, ahogy az infláció, a munkalehetőség és a versenyképesség is fókuszban van, és Ürge-Vorsatz Diána szerint ezekre rákapcsolódva kellene megfogalmazni az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a küföldi nyaralást tervezők is örülhetnek a forint erősödésének

Elemző: a küföldi nyaralást tervezők is örülhetnek a forint erősödésének

Beke Károly szerint a következő időszakban leginkább azt lesz érdemes figyelni, meg tudja-e dönteni a négyéves csúcsot a magyar deviza. A Portfolio elemzője az InfoRádióban azt mondta, a befektetők többsége hitelesebb, piacbarátabb gazdaságpolitikára számít az új magyar kormánytól, az euróbevezetési terv őszi lehetséges bejelentése pedig újabb erősödési hullámot generálhat. Június végén hosszú idő után újra kamatcsökkentésről dönthet a Monetáris Tanács, az exportra termelő vállalatok azonban most kevésbé örülhetnek.

Álomfizetésről mondott le Orbán Anita a külügy kedvéért

Leadta vagyonnyilatkozatát Orbán Anita külügyminiszter, amely részletes betekintést nyújt a politikus ingatlanvagyonába, korábbi jövedelmeibe és kiterjedt befektetési portfóliójába. A dokumentum szerint a tárcavezető több mint 237 millió forintnak megfelelő megtakarítással és jelentős értékpapír-állománnyal lépett hivatalba, miután feladta korábbi piaci pozícióit.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is elismeri, hogy az ukrán mélységi dróncsapások komoly fejtörést okoznak az orosz üzemanyagellátásnak. A pilóta nélküli fegyvereknek hála az orosz területszerzés 2023 óta először negatívba fordult. A drónháború elmérgesedésével egyre gyakrabban bukkannak fel orosz és ukrán drónok NATO-tagállamok területén: Romániában egy ukrán tengeri drón okozott botrányt, a baltikumban repülő eszközök borzolják a kedélyeket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×