Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
321.86
bux:
131158.76
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök a beiktatási ünnepségére érkezik a moszkvai Kremlben 2024. május 7-én. Az ötödik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 87 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Bobljev

„El tudjuk érni, hogy Putyin rábólintson, próbálják meg meggyőzni Zelenszkijt”

A pozsonyi parlament alelnöke szerint a szlovák kormány képes lenne elérni, hogy Vlagyimir Putyin részt vegyen az orosz-ukrán háború lezárását előidéző béketárgyaláson, amennyiben azt Pozsonyban tartanák. Andrej Danko megerősítette, hogy találkozni fog az orosz parlament és kormány képviselőivel. A szlovák ellenzéket arra szólította fel, hogy ők győzzék meg ugyanerről Volodimir Zelenszkijt.

A Szlovák Nemzeti Párt elnöke a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában ismertette az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját. Andrej Danko emlékeztetett, hogy ő már két évvel korábban is felvetette annak lehetőségét, hogy Pozsony ideális helyszín lenne egy béketárgyaláshoz. Pár nappal korábban Robert Fico miniszterelnök is erről beszélt, miután személyesen meglátogatta Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Andrej Danko felszólította az ellenzéket, hogy csatlakozzanak az ötlethez, és segítsék annak megvalósulását. „El tudjuk érni, hogy Putyin rábólintson, próbálják meg meggyőzni Zelenszkijt is” – mondta. A szlovák parlament alelnöke abban is biztos, hogy az orosz elnök nemzetközi elfogatóparancsa nem jelentene gondot a csúcstalálkozón. Megjegyezte, hogy ezek politikai táncok, és

nem tudja elképzelni Putyin letartóztatását Pozsonyban egy ilyen béketárgyaláson.

Az SNS vezetője az elkövetkező napokban egy hatfős delegáció kíséretében elutazik Moszkvába, ahol az orosz kormány és a parlament tagjaival találkozik. Azt mondta, azzal a céllal utaznak oda, hogy megújítsák a kommunikációt a két ország között és értékes információkat gyűjtsenek. „Meg akarunk érteni bizonyos álláspontokat, és helyre akarunk állítani bizonyos kapcsolatokat Oroszországgal” – mondta Danko, aki a nyugati nagyvállalatokkal való együttműködés kérdéseire is szeretne összpontosítani. Úgy fogalmazott, hogy szeretné felnyitni Szlovákia polgárainak a szemét, mert számukra azt hangoztatják, hogy egyetlen német vagy amerikai cég sem üzletel Oroszországgal.

Andrej Danko szerint az orosz–ukrán háború hasonló módon érhet véget, mint Törökország ciprusi inváziója: az ország területét felosztják, és létrehoznak egy demilitarizált övezetet, amely elválasztja egymástól a két felet. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint Volodimir Zelenszkijt a nyugati érdekek megvalósításának eszközeke. A kormánypárti politikus a háború valódi célját abban látja, hogy az euró gyengüljön a dollárral szemben, és az európai országok kénytelenek legyenek amerikai gyártmányú haditechnikai eszközöket vásárolni.

Andrej Danko tervezett moszkvai útja többekben ellenérzést vált ki, akárcsak Robert Fico moszkvai látogatását követően, amelyre Szenteste előtt két nappal, december 22-én került sor. „Robert Fico ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is” – jelentette ki Fico moszkvai útja kapcsán Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×