Ezeket az adatokat közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján. A részvételi arány a referendumon, az oroszországi szavazóhelyiségek adatait is beleértve a donyecki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporizzsjai régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.

Az öt napon át tartó népszavazás négy napig – a helyi hatóságok biztonsági megfontolásai miatt – mozgóurnás volt, az ötödik napon pedig szavazóhelyiségekben lehetett személyesen voksolni. Oroszországban a menekültek mindvégig választóhelyiségben nyilváníthatták ki akaratukat.

A donyecki és a luhanszki régióban, ahol hasonló eseményen 2014-ben az önállósodás mellett döntöttek, arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jogosultaknak, hogy támogatják-e „köztársaságuk” jogalanyként való belépését Oroszországi Föderációba. A Zaporizzsja és a Herszon megyében feltett kérdés arra vonatkozott, hogy a szavazó támogatja-e, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától, önálló államot hozzon létre, és az Oroszországi Föderáció részévé váljon.

A népszavazást az összes régióban már a szavazás harmadik napján érvényesnek nyilvánították, mert a részvétel mindenhol meghaladta az 50 százalékot. A végleges részvételi arányt azon szavazók száma alapján állapították meg, akik a voksolás végéig felkerültek a szavazólistákra. Ezeket a listákat a régiókon kívüli szavazóhelyiségekben „a semmiből” állították össze, vagyis azok a választópolgárok kerültek fel rá, akik megjelentek a szavazáson és bemutatták a szükséges iratokat. A donyecki és a luhanszki régió február 24. után „felszabadított” területein előzetes szavazólistákat állítottak össze, amelyeket a voksolás folyamán frissültek, a nem regisztrál jogosultak érkezésével párhuzamosan.

A TASZSZ szerint a választásokat Oroszországén kívül öt kontinens 45 országának képviselői követték figyelemmel és mindannyian elismerték a népszavazás nyitottságát és magas szintű szervezését. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én – egy nappal a Donyec-medencei, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyei népszavazás meghirdetése után – kijelentette, hogy Oroszország támogatni fogja e régiók lakóinak döntését, amelyet a szavazáson fognak meghozni.

Oleg Zacepa jogász, a szentpétervári választási bizottság elnökhelyettese és orosz megfigyelő a TASZSZ-nak azt mondta, a csatlakozási eljárás a népszavazás eredményének megállapítása után azzal folytatódik, hogy az érintett régiók felvételi kérelmet küldenek az orosz elnöknek. Ezt követően kerül az orosz parlament elé az erre vonatkozó, valamint a csatlakozási nemzetközi megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezet.

Zacepa szerint az integráció folyamata egy-két évig is eltarthat. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.