Infostart.hu
eur:
354.47
usd:
301.07
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
A brit parlament londoni épülete 2020. december 30-án. A brit parlament alsóháza a soron kívül összehívott ülésnapon nagy többséggel jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Íme a brit válasz a gazdasági válságra: adócsökkentés

A magasabb jövedelműek adókulcsa jobban csökken, mint az alacsonyabb bérűeké.

Komoly mértékű adócsökkentéseket jelentett be pénteken Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a gazdasági aktivitás élénkítése és a megélhetési költségek csökkentése végett.

A londoni alsóházban ismertetett intézkedések között szerepel, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől

a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken,

a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A személyi jövedelemadó jelenlegi 20 százalékos, jövőre 19 százalékra csökkenő alapkulcsa a 12 571 és 50 270 font (5,9-23,5 millió forint) közötti éves jövedelmekre vonatkozik; ebbe a jövedelmi kategóriába 31 millióan tartoznak.

A Munkáspárt vezette akkori brit kormány 2009-ben az addigi 20 és 40 százalékos adókulcsok mellé meghonosított egy új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot a 150 ezer fontnál (70 millió forintnál) nagyobb éves személyi jövedelmekre.

Ezt a 2010-ben hatalomra került konzervatív párti kormány 45 százalékra csökkentette; a pénteken bejelentett döntés alapján jövőre ez az adóráta meg is szűnik.

Kwarteng bejelentette azt is, hogy az eddigi 125 ezer font kétszeresére, 250 ezer fontra (117 millió forintra) emelkedik az az ingatlanérték, amely felett az új lakóingatlanok vásárlását illeték terheli.

A brit pénzügyminiszter által bemutatott program értelmében a kormány a korábbi tervvel ellentétben

nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót,

és visszavonja azt a döntést is, amelynek alapján novembertől 1,25 százalékkal emelkedett volna a foglalkoztatottak után befizetendő társadalombiztosítási járulék.

Eltörölte a brit kormány azt a felső határt is, amely az alapfizetés kétszeresében korlátozta a pénzügyi szolgáltatási vállalatok vezetőinek fizethető prémiumokat.

Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter pénteki alsóházi előterjesztésében azzal indokolta a nagyszabású adócsökkentési programot, hogy a magas adóteher károsítja a brit gazdaság versenyképességét, és rontja az új üzleti vállalkozások létrehozását támogató ösztönzőket.

Liz Truss miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy kormánya adócsökkentési programmal igyekszik gyógyírt találni az energiaárak meredek emelkedése és az ebből eredő, évtizedek óta példátlan ütemű - 10 százalék környékén járó - infláció okozta megélhetési és növekedési válságra.

A brit kormányfő ugyanakkor elutasította azokat az indítványokat, hogy a kormány vessen ki különadókat a nagyvállalatok által elért kiugró pénzügyi eredményekre. Liz Truss kijelentette, hogy a vállalati adóterhek növelésével nem lehet gazdasági növekedést elérni.

A Bank of England e héten ismertetett új előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint az idei második negyedévben mért 0,1 százalékos negyedéves összevetésű GDP-visszaesés után a brit hazai össztermék a harmadik negyedévben is 0,1 százalékkal csökken.

A brit jegybank prognózisa azt jelenti, hogy a brit gazdaság már recesszióban van.

A konszenzusos meghatározás alapján ugyanis technikailag akkor tekinthető egy gazdaság recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Pityinger Lászlónak (Dopeman) adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó teljes hivatali napján, mielőtt megszűnik a megbízatása azzal, hogy az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke leteszi a miniszterelnöki esküt szombaton. Elmondta egyebek között, hogy milyen kulcsfontosságú hibát vétett a kampánystábjuk, mennyire veszítettek a választásokon a fiataloknál és hogyan kell ezután viszonyulni hozzájuk, hogy mi az a 16-17 dolog, amit mindenképpen megvédenek, illetve hogy milyen feladatot vállalt a következő egy évre.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×