A szárazföldi Kína és Tajvan egyesítése mellett állt ki szerdán a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, ám kiemelte, hogy a kommunista ország ezt a Hongkongban is bevezetett "egy ország, két rendszer" elve alapján képzeli.

Mao Hsziao-kung leszögezte: Kína mindent megtesz saját területe védelmében, az országegyesítést pedig elkerülhetetlennek nevezte. Ugyanakkor azt is hozzátette, Peking tiszteletben tartaná Tajvan "eltérő társadalmi berendezkedését", beleértve a vallásszabadságot is.

Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta független kormánya van. Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Hongkong 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától. Jóllehet Peking ígéretet tett arra, hogy kiterjedt autonómiát biztosít a városnak, a Kína által 2020-ban bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után a nemzetközi közvélemény aggodalmát fejezte ki Hongkong státusza és a hongkongi ellenzék helyzete kapcsán.

Kína 2005-ben fogadta el Tajvannal kapcsolatban az úgynevezett elszakadás elleni törvényt, amely kimondja, hogy amennyiben Tajvan bármilyen lépést tenne a függetlenedés irányába, vagy a békés újraegyesítés lehetőségei végképp kimerülnek, Kínának minden szükséges intézkedést meg kell tennie az ország szuverenitásának és területi egységének védelmében.

Kína és Tajvan között azt követően újult ki a feszültség, hogy Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnöke augusztusban látogatást tett a szigeten. Pelosi után több más amerikai küldöttség is Tajvanra látogatott, köztük képviselők és Arizona állam kormányzója. A kínai hadsereg válaszul eddigi legnagyobb hadgyakorlatát rendezte meg a sziget körüli vizeken, és ennek során rakétákat is kilőtt. Tajvan a manőverekben egy kínai invázió előkészületeit gyanította.