eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
AUGUSTDORF, GERMANY - MARCH 30: Soldiers of the Bundeswehrs Panzerbrigade 21 tank brigade equipped with electronic back and communication equipment seen during a visit on March 30, 2022 in Augustdorf, Germany. Elements of Panzerbrigade 21 have participated in Germany military foreign deployments, including in Afghanistan as well as Germanys contingent in Lithuania. The German government, which had long adhered to a bare-bones military policy, announced a radical shift following Russias February invasion of Ukraine. The new policy includes EUR 100 billion of future military spending and an aggressive modernisation of military hardware. (Photo by Andreas Rentz/Getty Images)
Nyitókép: Andreas Rentz/Getty Images

Vita robbant ki Németországban az általános hadkötelezettség visszaállításáról

A védelmi miniszter ellenzi, noha az önkéntes szolgálatot teljesítők száma csökken.

Az általános hadkötelezettséget 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg törölte el. Azt akkori kormány olyan módosítást fogadott el, hogy a hadkötelezettséget parlamenti határozattal csakis védelmi helyzetben lehet reaktiválni, ugyanakkor megnyitott a lehetőséget az önkéntes katonai szolgálatra.

A sorkötelezettség visszaállítását mindenekelőtt az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt sürgeti, de a konzervatív CDU/CSU több magas rangú politikusa is felvetette ezt. Az egyik fő érv az, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Németország ezáltal biztonságosabbá válna.

Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett nyilatkozatban Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter ezzel szemben azon a véleményen van, hogy egy ilyen vita a jelenlegi helyzetben aligha segít Németországnak.

A miniszter szerint a hadkötelezettség visszaállításának kevés értelme van.

Lambrecht mindezt a többi között azzal indokolta, hogy a katonák kiképzése időt vesz igénybe. Ezenkívül nincs elég laktanya, nincs elég kiképző, és nincs elegendő eszköz sem a több tízezer hadköteles képzésére.

2011 júliusa óta a német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlatilag egy önkéntesekből álló haderő.
A hadseregbe jelentkező önkéntesek száma azonban az elmúlt időszakban csökkent. Az Ukrajnában zajló háború pedig egyáltalán nem növelte az önkéntes jelentkezői kedvet. Ellenkezőleg, a csökkenés tartóssá vált.

Az önkéntes katonák hiánya a Bundeswehr számára komoly problémát jelent. A hadseregben jelenleg 183 ezer katona szolgál, a cél a 200 ezer meghaladása.

Értesülések szerint súlyos problémát jelent az is, hogy az önkéntesek közül egyre többen utasítják el a háborús szolgálatot. Hivatalos adatok szerint ebben az évben eddig 657 ilyen kérelem futott be. A háborús szolgálat elutasításának kérvényezése nem ellentétes az önkéntes szolgálattal kapcsolatos szabályozással. Az adatokból kitűnt az is, hogy

a háborús szolgálat megtagadásának egyik fő oka éppen az Ukrajna elleni orosz háború.

Carsten Linnemann, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökhelyettese olyan javaslattal állt elő, hogy a hadkötelezettséget "kombinálják" egy úgynevezett általános szolgálati kötelezettséggel is. Indítványa szerint a fiatal végzős hallgatóknak egy évet kellene eltölteniük a Bundeswehrben, de ez felváltható ugyancsak egyéves időtartamú szociális szolgálattal a többi között különböző segélyszervezeteknél vagy épp a tűzoltóság kötelékében.

Hasonló "társadalmi szolgálatra" tette javaslatot fel 2018-ban a CDU korábbi elnöke, illetve a védelmi miniszter, de nem járt sikerrel. Legutóbb pedig Frank-Walter Steinmeier államfő állt elő a kötelező szociális szolgálat javaslatával, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy hadkötelezettségről nincs szó.

Steinmeier indítványa sem talált egyértelmű pozitív visszhangra. Ezzel szemben Linnemann mostani indítványát a CDU több tartományi szervezete támogatásáról biztosította.

A kormánykoalíciós pártok egységesen a hadkötelezettség újbóli bevezetés ellen vannak. Érvelésük szerint az egyéves szolgálat nem javítana az ország biztonsági helyzetén. Ehelyett a Bundeswehr felszereltségét és bevetési képességét kell javítani.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×