eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
AUGUSTDORF, GERMANY - MARCH 30: Soldiers of the Bundeswehrs Panzerbrigade 21 tank brigade equipped with electronic back and communication equipment seen during a visit on March 30, 2022 in Augustdorf, Germany. Elements of Panzerbrigade 21 have participated in Germany military foreign deployments, including in Afghanistan as well as Germanys contingent in Lithuania. The German government, which had long adhered to a bare-bones military policy, announced a radical shift following Russias February invasion of Ukraine. The new policy includes EUR 100 billion of future military spending and an aggressive modernisation of military hardware. (Photo by Andreas Rentz/Getty Images)
Nyitókép: Andreas Rentz/Getty Images

Vita robbant ki Németországban az általános hadkötelezettség visszaállításáról

A védelmi miniszter ellenzi, noha az önkéntes szolgálatot teljesítők száma csökken.

Az általános hadkötelezettséget 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg törölte el. Azt akkori kormány olyan módosítást fogadott el, hogy a hadkötelezettséget parlamenti határozattal csakis védelmi helyzetben lehet reaktiválni, ugyanakkor megnyitott a lehetőséget az önkéntes katonai szolgálatra.

A sorkötelezettség visszaállítását mindenekelőtt az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt sürgeti, de a konzervatív CDU/CSU több magas rangú politikusa is felvetette ezt. Az egyik fő érv az, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Németország ezáltal biztonságosabbá válna.

Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett nyilatkozatban Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter ezzel szemben azon a véleményen van, hogy egy ilyen vita a jelenlegi helyzetben aligha segít Németországnak.

A miniszter szerint a hadkötelezettség visszaállításának kevés értelme van.

Lambrecht mindezt a többi között azzal indokolta, hogy a katonák kiképzése időt vesz igénybe. Ezenkívül nincs elég laktanya, nincs elég kiképző, és nincs elegendő eszköz sem a több tízezer hadköteles képzésére.

2011 júliusa óta a német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlatilag egy önkéntesekből álló haderő.
A hadseregbe jelentkező önkéntesek száma azonban az elmúlt időszakban csökkent. Az Ukrajnában zajló háború pedig egyáltalán nem növelte az önkéntes jelentkezői kedvet. Ellenkezőleg, a csökkenés tartóssá vált.

Az önkéntes katonák hiánya a Bundeswehr számára komoly problémát jelent. A hadseregben jelenleg 183 ezer katona szolgál, a cél a 200 ezer meghaladása.

Értesülések szerint súlyos problémát jelent az is, hogy az önkéntesek közül egyre többen utasítják el a háborús szolgálatot. Hivatalos adatok szerint ebben az évben eddig 657 ilyen kérelem futott be. A háborús szolgálat elutasításának kérvényezése nem ellentétes az önkéntes szolgálattal kapcsolatos szabályozással. Az adatokból kitűnt az is, hogy

a háborús szolgálat megtagadásának egyik fő oka éppen az Ukrajna elleni orosz háború.

Carsten Linnemann, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökhelyettese olyan javaslattal állt elő, hogy a hadkötelezettséget "kombinálják" egy úgynevezett általános szolgálati kötelezettséggel is. Indítványa szerint a fiatal végzős hallgatóknak egy évet kellene eltölteniük a Bundeswehrben, de ez felváltható ugyancsak egyéves időtartamú szociális szolgálattal a többi között különböző segélyszervezeteknél vagy épp a tűzoltóság kötelékében.

Hasonló "társadalmi szolgálatra" tette javaslatot fel 2018-ban a CDU korábbi elnöke, illetve a védelmi miniszter, de nem járt sikerrel. Legutóbb pedig Frank-Walter Steinmeier államfő állt elő a kötelező szociális szolgálat javaslatával, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy hadkötelezettségről nincs szó.

Steinmeier indítványa sem talált egyértelmű pozitív visszhangra. Ezzel szemben Linnemann mostani indítványát a CDU több tartományi szervezete támogatásáról biztosította.

A kormánykoalíciós pártok egységesen a hadkötelezettség újbóli bevezetés ellen vannak. Érvelésük szerint az egyéves szolgálat nem javítana az ország biztonsági helyzetén. Ehelyett a Bundeswehr felszereltségét és bevetési képességét kell javítani.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×