Címke: bundeswehr (64 cikk)

Egy nappal az úgynevezett tettre készek koalíciójának párizsi vállalása után Berlinben máris megkezdődött a találgatás arról, hogy a Bundeswehr miként vegyen részt a remélt ukrajnai békefenntartás biztosításában. Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása Németország számára külpolitikai prioritás, a német hadsereg közvetlen külföldi szerepvállalása ugyanakkor a múltból fakadóan korlátozott, hiszen a német alkotmány kimondja, hogy a Bundeswehrt nem lehet idegen földön bevetni.

Sikeresen lezajlottak a német TDW és a Stark Defence hadiipari vállalatok első éles harcifejes tesztjei a Virtus típusú kamikazedrónnal, megnyitva ezzel az utat az új drónfegyverek rendszerbe állítása előtt a Bundeswehrnél.

A katonai elhárítás szerint minden eddiginél magasabb a Bundeswehr fenyegetettségi szintje. A német hadseregnek mindenekelőtt kémtevékenységgel, szabotázsakciókkal, valamint saját sorain belül a szélsőjobboldal erősödésével kell szembenéznie.

Megszakadt a korábbi rendszeres párbeszéd az amerikai védelmi minisztérium és az illetékes európai szervek között a Bundeswehr legmagasabb rangú, ténylegesen első számú katonai vezetője szerint. A német hadsereg főfelügyelője úgy látja, fennáll az a veszély, hogy Európa a jelenlegi nehéz időkben egy fontos barátot elveszíthet.

Évek óta folyt a vita Németországban a 2011-ben megszüntetett általános hadkötelezettség újbóli bevezetéséről. Az ellenzők elsősorban a szociáldemokraták, a „visszavezetés” fő szószólói a konzervatívok voltak. A koalíciós pártok most abban egyeztek meg, hogy a katonai szolgálat önkéntes marad, de vészhelyzet esetén a kötelező katonai szolgálat sem zárható ki.

Noha 2011-ben Németországban megszüntették az általános hadkötelezettséget, annak újbóli bevezetése azóta is napirenden van. A Merz-kormány hivatalba lépése az ezzel kapcsolatos vita még inkább kiéleződött, és a szociáldemokrata védelmi miniszter a konzervatívok bírálatainak középpontjába került.

A rendőrség rálőtt egy katonára a német hadsereg, a Bundeswehr nagyszabású gyakorlatának során a délnémetországi Erding városában - közölték a hatóságok.

A legkorszerűbb, negyedik generációs vadászbombázó repülőgépekkel erősíti védelmi célokat szolgáló légiflottáját a Bundeswehr. Ezt célozza a világ legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbusnak továbbított megrendelés, amely a toulouse-i székhelyű cégnek is kapóra jött.

A hét elején még úgy tűnt, hogy a kormánykoalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD képviselői előzetesen megállapodtak a hadsereg létszámának bővítéséről. Az egyezség dán mintára sorsolást irányzott elő a létszám növeléséről, ha az ország biztonsága ezt megköveteli, de mostanra már nyoma sincs az egyetértésnek.

Csaknem hétmilliárd euró értékben kerekes páncélozott harcjárműveket rendel Németország. A tervezett beszerzésről a Reuters hírügynökség tudósított a német pénzügyminisztériumtól megszerzett dokumentumokra hivatkozva.

Tart a rendőrségi nyomozás az alsó-szászországi Celle légi bázison történt sajátos merénylet ügyében. A német portálok szerint pirotechnikai eszközzel lőttek egy C-130-as katonai szállító repülőgépre.

Nem először állt elő rendkívüli javaslattal Alexander Dobrindt. A kormányban a kisebbik konzervatív pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter az elmúlt napok feltételezett orosz drónbehatolásai, valamint a civil drónok megszaporodása nyomán indítványozta, hogy a hadsereg szerepvállalásával drónelhárító központot hozzanak létre.

Rendkívüli szerepet töltenek be a drónok az orosz–ukrán háborúban is, így az ukrán és az európai gyártók intenzíven együttműködnek új modellek kifejlesztésében. A Bundeswehr vezetője vérszemet kapott.

Friedrich Merz kancellárral az élen a német kormány már korábban elítélte, hogy orosz katonai drónok sértették meg Lengyelország légterét. A Bundeswehr a történtek nyomán úgy döntött, hogy megerősíti a légtérfelügyeletet Lengyelország felett. A berlini külügyminisztériumba bekérették az orosz nagykövetet.

Komolyan összefeszült a német kormánykoalíció a hadkötelezettség újból bevezetése miatt: az utolsó pillanatban meghátrált a CDU-s külügyminiszter, így a szociáldemokrata védelmi miniszter önkéntességre épülő tervezetét veszi napirendre a kormány.

Nyolcvan évvel a második világháború után a németek újból Európa egyik legerősebb haderejét hozzák létre. Ezúttal azonban az ukrajnai háború és az orosz fenyegetés indokolja a gyorsított ütemű fegyverkezést.

Immár hosszabb ideje vita tárgya a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése Németországban. A védelmi miniszter most a korábbiaknál konkrétabb tervvel állt elő.

Világos elképzelései vannak Markus Södernek, hogy miként kellene Németországnak jobban felfegyverkeznie, és részletesen kifejtette, melyik fegyverből mennyit kellene rendszeresítenie a Bundeswehrnek.

A német hadseregnek meg kell kezdenie az előkészületeket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására - jelentette ki Jens Spahn, a német koalíciós kormányt alkotó nagyobbik párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetője.

Általános az egyetértés a koalícióra törekvő német pártok között, hogy erősíteni kell a hadsereget. A konzervatívok az általános hadkötelezettséget állítanák vissza, a szociáldemokraták viszont annak „felvizezett” formáját.