Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szemben, "ebből nem engedünk" – jelentette ki évértékelőjében Ursula von der Leyen, aki mellett a díszvendég Olena Zelenszka, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felesége volt. Jelenlétével a bizottsági elnök demonstrálni kívánta, hogy az Oroszországgal szembeni fellépés rendíthetetlen szervezője.

Az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett – fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint az Ukrajna ellen indított orosz háború egyben Európa jövője elleni háború is. Szavai szerint a bátorság és a szolidaritás Vlagyimir Putyin orosz elnök bukásához és Európa győzelméhez vezet majd.

Elemzők szerint

az erőt sugárzó beszéd valójában ellentétes azzal, ami az unió helyzetét ma jellemzi.

Több mint hat hónappal a putyini háború kezdete után egyre nyilvánvalóbb, hogy az Oroszország elleni fellépés egyre erősebb mértékben gazdasági, pénzügyi és politikai akadályokba ütközik. A tagországok közötti ellentétek egyre nyilvánvalóbbá válnak.

A Der Spiegel szerint a bizottsági elnök beszédében arra tett kísérletet, hogy elfedje ezt az erősödő szakadást, az azonban kimondatlanul is még nyilvánvalóbb vált.

Az elemzés ennek kapcsán a többi között az orosz földgázra javasolt ársapkát említette, utalva arra, hogy ennek bevezetésére több tagország fenntartásai miatt egyelőre aligha kerül sor. Mint ahogy az sem világos, hogy az villamosenergia-fogyasztás tervezett csökkentése miként ellenőrizhető.

Von der Leyen javasolta továbbá az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok extraprofitjának megadóztatását. Szerinte az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhat az uniós államoknak. A profitot meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta.

Elemzők szerint ennek megvalósítása a tagállamokra vár. A bizottsági elnök által említett 140 milliárd eurót a többi között a párizsi, a berlini vagy épp a római kormánynak kell biztosítania, ami aligha lesz könnyű.

Csalódásra adott okot az is, hogy Ursula von der Leyen nem utalt egyetlen tagállam mulasztására sem a kontinenst sújtó energiaválság kapcsán általa hangoztatott elengedhetetlen szolidaritás akadályozásában.

A Der Spiegel szomorú színjátéknak nevezte, hogy a bizottság elnök minderről egyetlen szóval sem tett említést.

A bizottsági elnök hangsúlyozta azt is, hogy EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan. Szavai szerint Ukrajna újjáépítéséhez rendkívüli erőforrásokra lesz szükség. Ez az erőfeszítés valószínűleg több száz milliárd dollárba fog kerülni – mondta. Az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán iskolák rehabilitációját - tette hozzá.

Brüsszelben azonban senki nem tudja, hogy a szükséges pénz miként biztosítható, különösen akkor nem, ha a háború még sokáig eltart.

Az EU költségvetése amúgy is rendkívül feszített elsősorban az energiaválság elleni küzdelem finanszírozása miatt.

Az unió már eddig is arra kényszerült, hogy pénzügyi eszközöket a klímavédelemre előirányzott összegekből, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap fel nem használt hiteleiből csoportosítson át.

Beszédében a bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy Európának a demokrácia erősítésébe kell invesztálnia. Elemzők szerint ezzel kapcsolatban azonban az a a probléma, hogy a kontinensen veszélyes mértékben erősödnek a nézeteltérések az európai demokrácia lényegével kapcsolatban. A jogállamiságot például Lengyelország és Magyarország másként értelmezi, mint arról Brüsszelben vélekednek. A német baloldali lap szerint várhatóan Olaszországban és Svédországban is olyan pártok kerülnek hatalomra, amelyek hasonlóan vélekednek majd.