Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
03 March 2022, Russia, St. Petersburg: The Gazprom logo is seen on a branch of the Russian state-owned corporation in St. Petersburg. Photo: Igor Russak/dpa (Photo by Igor Russak/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Igor Russak/picture alliance via Getty Images

Prága: nem megoldás az ársapka

Le is vetetnék a csehek az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről.

Csehország le akarja venni az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről – mondta Jozef Síkela ipari miniszter, aki politikai eszköznek és nem megoldásnak nevezte azt.

Az uniós energiaügyi miniszterek pénteken tárgyalnak arról, miképpen lehetne megfékezni az energiaárakat, amelyek ismét emelkedni kezdtek az után, hogy Oroszország az Ukrajna elleni orosz offenzíva miatti európai szankciókra válaszul leállította az Európába irányuló gázszállítások nagy részét.

Az EU soros elnökségét betöltő csehek segítik a megbeszélések irányítását.

Síkela a CTK cseh hírügynökség szerint szerdán a cseh szenátus egyik bizottságának nyilatkozva elmondta, hogy az ország megpróbálja majd levenni ezt a lehetőséget az energiaügyi miniszterek találkozójának napirendjéről.

"Ez szerintem nem konstruktív javaslat. Inkább egy újabb módja annak, hogy Oroszországot szankcionálják, mint tényleges megoldás az európai energiaválságra"

– idézte a CTK Síkelát. A politikus hozzátette, "Mi most nem újabb szankciókat akarunk előkészíteni, hanem inkább az energiával akarjuk megoldani a helyzetet" – magyarázta Síkela.

A miniszterek olyan lehetőségeket fognak mérlegelni, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, vagy a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből.

A javaslatok között szerepel majd a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára, hogy fedezzék az ingatag piaci helyzet közepette letétbe helyezendő árrést.

Az olaj- és gázpiaci kilátásokról beszélt Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×