Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
03 March 2022, Russia, St. Petersburg: The Gazprom logo is seen on a branch of the Russian state-owned corporation in St. Petersburg. Photo: Igor Russak/dpa (Photo by Igor Russak/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Igor Russak/picture alliance via Getty Images

Prága: nem megoldás az ársapka

Le is vetetnék a csehek az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről.

Csehország le akarja venni az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről – mondta Jozef Síkela ipari miniszter, aki politikai eszköznek és nem megoldásnak nevezte azt.

Az uniós energiaügyi miniszterek pénteken tárgyalnak arról, miképpen lehetne megfékezni az energiaárakat, amelyek ismét emelkedni kezdtek az után, hogy Oroszország az Ukrajna elleni orosz offenzíva miatti európai szankciókra válaszul leállította az Európába irányuló gázszállítások nagy részét.

Az EU soros elnökségét betöltő csehek segítik a megbeszélések irányítását.

Síkela a CTK cseh hírügynökség szerint szerdán a cseh szenátus egyik bizottságának nyilatkozva elmondta, hogy az ország megpróbálja majd levenni ezt a lehetőséget az energiaügyi miniszterek találkozójának napirendjéről.

"Ez szerintem nem konstruktív javaslat. Inkább egy újabb módja annak, hogy Oroszországot szankcionálják, mint tényleges megoldás az európai energiaválságra"

– idézte a CTK Síkelát. A politikus hozzátette, "Mi most nem újabb szankciókat akarunk előkészíteni, hanem inkább az energiával akarjuk megoldani a helyzetet" – magyarázta Síkela.

A miniszterek olyan lehetőségeket fognak mérlegelni, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, vagy a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből.

A javaslatok között szerepel majd a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára, hogy fedezzék az ingatag piaci helyzet közepette letétbe helyezendő árrést.

Az olaj- és gázpiaci kilátásokról beszélt Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×