Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Nem jár orosz olaj az ársapkát alkalmazó országoknak

A nyugati országok arról tárgyalnak, hogy ársapkát alkalmazzanak az orosz olajra: Moszkva azt ígéri, amelyik ország így tesz, annak nem fog több olajat eladni.

"Egyszerűen nem fogunk olajat és kőolajtermékeket szállítani olyan vállalatoknak vagy államoknak, amelyek korlátozásokat vezetnek be, csak a piaci verseny feltételei szerint dolgozunk" – fogalmazott Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Oroszország a nyugati szankciók ellenére is dollármilliárdokat keres havonta a Kínába és Ázsiába eladott olajjal: az Egyesült Államok, Európa, Kanada és Japán már hónapok óta vizsgálja, mit tehet még. A G7-országok pénzügyminiszterei pénteken szeretnének megállapodásra jutni az ársapkáról – írja a CNN.

A háború finanszírozását is nehezítenék a lépéssel

A Biden-kormányzat azért szorgalmazza ezt, mert csökkentené a bevételeket, amelyekre Vlagyimir Putyin elnöknek ugyanakkor szüksége van az ukrajnai háború finanszírozásához, de közben elméletileg továbbra is megjelenhetne az orosz olaj a világpiacon, elkerülve egy újabb inflációs kínálati sokkot.

"Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy keményen visszavágjuk Putyin bevételeit, ami nemcsak az olajbevételek csökkenését eredményezi, hanem a globális energiaárakét is" – mondta a hét elején Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője. Nehéz ugyanakkor elérni ezt a célt, és a hatékonysághoz széles körű nemzetközi támogatásra is szükség van.

Nadeem Zahawi brit pénzügyminiszter abbéli reményét fejezte ki csütörtökön, hogy a G7-országok megállapodásra tudnak jutni a kérdésben.

Az orosz fél szerint abszurd az ötlet

Alekszandr Novak teljesen abszurdnak nevezte a korlátozások bevezetésére vonatkozó javaslatokat, és azt mondta, hogy azok tönkretehetik a globális olajpiacot – jelentette a TASZSZ.

"Az ilyen kísérletek csak destabilizálják az olajipart, az olajpiacot, és teljesen tönkreteszik" – tette hozzá.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az ukrajnai háború kezdete óta közel napi 2,2 millió hordóval csökkent a nyersolaj és más olajtermékek áramlása az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba, az Európai Unióba, Japánba és Dél-Koreába. A csökkenés kétharmadát azonban más piacokra, például Kínába és Indiába irányították át. Az IEA szerint az exportbevételek júliusban mintegy 19 milliárd dollárt tettek ki.

Játszik Európával a Gazprom

A G7-ek egyik lehetősége az lenne, ha a G7-országokban székhellyel rendelkező vállalatok számára megtiltanák, hogy biztosítást vagy finanszírozást nyújtsanak az orosz olajszállítmányokra, ha a vevők egy bizonyos ár felett fizetnek érte.

Oroszország befolyása a globális energiaellátás nagy része felett fél évvel az ukrajnai háború kezdete után is komoly kihívást jelent.

Ezen a héten Oroszország ideiglenesen leállította a régióba irányuló földgázszállításokat egy létfontosságú vezetéken keresztül, leállította egy francia közműszolgáltató teljes ellátását. A Gazprom szerint karbantartási munkák miatt történt néhány napos leállás, szombaton pedig ismét érkezik a gáz a szokott módon.

Az olaj- és gázpiaci kilátásokról beszélt Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×