eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Eduard Heger szlovák miniszterelnök az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

"Dilettánsok" - Hasad a szlovák kormány

Az egyik párt miniszterei lelépnek.

Bejelentették lemondásukat a négypárti szlovák kormánykoalíció nagyobbik liberális pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) a még hivatalban lévő miniszterei hétfői pozsonyi sajtótájékoztatójukon. Az SaS távozásával a kormánykoalíció hárompártivá zsugorodik, Eduard Heger kormánya pedig elveszíti többségét a pozsonyi parlamentben.

Az SaS hétfői sajtótájékoztatóján Ivan Korcok külügyminiszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője jelentette be lemondását. Richard Sulík, az SaS elnöke, gazdasági miniszter már a múlt héten lemondott posztjáról.

Richard Sulík a hétfői sajtótájékoztatón erőteljesen bírálta Igor Matovic pénzügyminisztert, a legerősebb koalíciós pártnak, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalomnak az elnökét. Az SaS kormányból való kilépéséről azt mondta, hogy annak oka "több mint nyilvánvaló": Igor Matovic és Eduard Heger miniszterelnök "feldúlja az országot" és "hazugságokat terjeszt" róluk.

Eduard Heger szlovák kormányfő nem sokkal az SaS minisztereinek bejelentése előtt újságíróknak azt mondta: kisebbségi kormányzásra készülnek, és a távozó miniszterek helyére pártonkívüli "csúcsszakértők" kerülnek majd. A miniszterelnök egyelőre nem árulta el a leendő miniszterek nevét, és azt mondta: azokat először az államfővel akarják megosztani.

Igor Matovic az SaS minisztereinek távozásáról azt mondta:

"a liberálisok megfutamodnak a csata elől".

Matovic a távozó gazdasági minisztert "dilettánsnak" nevezte, aki semmilyen javaslatot nem tudott tenni az energetikai válság kezelésére, viszont koalíciós partnereik háta mögött "megvásárolta azok képviselőit", és már a harmadik "korrupcióellenes kormányt" döntötte be. Matovic ez utóbbival arra utalt, hogy Richard Sulíknak és pártjának köszönhetően bukott meg mintegy tíz éve az Iveta Radicová vezette kormány, illetve egy éve az SaS követeléseinek eleget téve került sor teljes kormányátalakításra az akkor még Igor Matovic vezette kabinetben.

A szlovák kormánykoalícióban mintegy két hónapja belső válság dúl, ennek legfőbb látható oka az SaS pártelnöke, Richard Sulík és az OLaNO pártelnöke, Igor Matovic közti személyes viszály, illetve az utóbbi által kidolgozott néhány népjóléti intézkedési javaslat, amelyeket az SaS nem támogat. A liberálisok a kialakult helyzettel összefüggésben már egy ideje Igor Matovicnak a kabinetből való távozását követelik, amit az OLaNO elutasít. Az SaS már korábban azt az ultimátumot adta, hogy ha feltételeiket nem teljesítik, akkor minisztereik augusztus végén elhagyják a kormányt.

Az SaS miniszterei hétfői lemondásának előzménye, hogy múlt hét szerdán az addig a gazdasági tárcát vezető Richard Sulík lemondott posztjáról. Még ezt megelőzően az OLaNO közölte, hogy amennyiben az SaS hajlandó támogatni tízpontos - főként népjóléti intézkedésekből álló és költségvetési többletbevételek elérését célzó - csomagjukat, akkor Igor Matovic lemond a kormányban vállalt posztjáról. Erre válaszként a liberálisok azt üzenték: csak akkor hajlandóak tárgyalni, amikor Matovic már távozott a kormányból.

Az SaS kilépésével a korábban alkotmányozó többséggel rendelkező kormánykoalíciónak 68 képviselője marad a 150 fős pozsonyi parlamentben, vagyis kisebbségi kormányzásra kényszerül. Bár az SaS a legutóbbi - 2020 februárjában tartott - választásokon csak 13 mandátumot szerzett a törvényhozásban, és a második legkisebb pártként vált a kormánykoalíció részévé, frakciójuk jelenleg 20 képviselőt számol. Ennek oka, hogy az elmúlt két és fél évben az OLaNO frakciójából 6 képviselő távozott, illetve mindössze 4 képviselőre morzsolódott a másik liberális pártnak, az Emberekért (Za ludí) eredetileg 12 képviselőt számláló csoportja. Ezeknek a képviselőknek egy része jelenleg az SaS parlamenti sorait erősíti.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×