Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.63
bux:
131154.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Romos ház előtt egy nő a kelet-ukrajnai Luhanszki területen fekvő Liszicsanszk ellen végrehajtott orosz légitámadás után, 2022. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Konferencia Ukrajna újjáépítéséről - lesz-e újabb Marshall-terv?

Ukraine Recovery Conference címmel kezdődik nemzetközi konferencia a svájci Luganóban. A nyitány előtt elhangzottak olyan vélekedések, hogy a második világháború utáni nemzetközi segélytervhez hasonlóan egy második Marshall-terv várható, ennek azonban szakértők szerint rendkívül csekély a valószínűsége. Ukrajna tervezett újjáépítése előtt még számos a kérdőjel.

"Elképzelésünk sincs arról, hogy mikor ér véget a háború, hol ér véget, és Ukrajna akkor milyen állapotban lesz" - jelentette ki a Tagesschau tudósítása szerint egy Kijevből érkezett gazdasági szakértő, utalva arra, hogy országa egyelőre még fennmaradásáért harcol.

Ennek ellenére az újjáépítés már április óta napirenden van. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor tanácskozott első ízben minisztereivel, továbbá tekintélyes hazai, illetve nemzetközi szakértőkkel az ezzel kapcsolatos elképzelésekről, és ekkor jelentek meg az erre vonatkozó első nemzetközi tanulmányok.

Lugano az első állomása a tervek szerint egy sor, az újjáépítéssel foglalkozó nemzetközi konferenciának.

Ezt jelzi a résztvevők rendkívül széles köre. Összesen 38 ország képviselteti magát, köztük Lengyelország, Csehország és Szlovákia állam- vagy kormányfővel. Jelen lesz 14 nemzetközi szervezet, továbbá a Világbank küldötte. Az Európai Uniót pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviseli.

Az ZDF összefoglalója szerint az ukrán delegáció élén Denisz Smihal miniszterelnök áll, míg Zelenszkij elnök videón keresztül kapcsolódik be a tanácskozásba.

A két legfontosabb kérdés az, hogy milyen formát öltsön az újjáépítéshez szükséges támogatás, továbbá hogy a háború sújtotta országnak "első menetben" mire van leginkább szüksége.

Szakértők szerint egyelőre

képtelenség meghatározni, hogy mennyit tesznek ki az újjáépítés költségei. Az ukrán kormány becslései szerint 500-1000 milliárd dollár közötti összeg szükséges.

A bruttó hazai termék az előrejelzések alapján legkevesebb 50 százalékkal esett vissza. Egyedül az infrastruktúrát ért károk értéke megközelíti 100 milliárdot.

Többen felvetik a kérdést, érdemes-e tárgyalni az újjáépítésről addig, míg a háború nem ért véget. Mások ugyanakkor úgy vélekednek, hogy nem csupán magáról a pénzügyi támogatásról van szó, hanem a szolidaritás kifejezésének szükségességéről is.

Szolidaritás az ukrajnai lakosság, ugyanakkor a külföldi beruházók irányába is.

Az újjáépítés rendkívül nagy feladat, éveket, ha nem évtizedeket vehet igénybe

- jelentette ki a svájci konferencia főmegbízottja.

Simon Pidoux ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az egyben kétirányú utca is. Figyelembe kell venni a jogbiztonságot és a korrupció elleni harcot Ukrajnában. Az ukrán hatóságoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a támogatás eszközei minden korlátozástól mentesen funkcionálhatnak.

A luganói konferencia ugyanakkor nem egy adományozó konferencia lesz, sokkal inkább egyfajta iránytű a küszöbönálló feladatokhoz - hangsúlyozta a célokkal kapcsolatban a főmegbízott, aki szerint mindezt az elfogadásra kerülő luganói nyilatkozat tartalmazza majd.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×